A nagy külföldi befektetők elsősorban azért tartják Magyarországot kockázatos befektetési terepnek, mert az 1998-2008. közötti időszak felhalmozott problémái, a meg nem valósított strukturális átalakítások miatt a magyar államadósság magas szintet ért el nemzetközi összehasonlításban – hangsúlyozta a bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója a Joint Venture Szövetség budapesti üzleti vacsoráján.
Megszűnt a közvetlen veszély
A befektetők részéről azonban méltánytalan és félrevezető azért büntetni Magyarországot, mert – megítélésük szerint – a magyarországi bankrendszer jelentős összegű devizahitel-állománnyal rendelkezik, azaz a magánszektor devizakölcsönei is nagy összegeket tesznek ki – emelte ki Felcsuti Péter.
A magyar kereskedelmi bankrendszer eszközeinek 75-80 százaléka kifejezetten erős nyugat-európai és amerikai hitelintézetek kezében van – mondta. “Ha Magyarországon egy leánybank csődbe megy, akkor annak anyabankja ment csődbe. Elképzelhetetlen, hogy egy külföldi kézben lévő magyar bank úgy menjen csődbe, hogy a tulajdonos csoporttal nincs gond” – emelte ki.
A magyar pénzügyi hatóságok jól tették, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményekhez, szervezetekhez fordultak, mert nem lehetett kizárni, hogy komolyabb veszélybe, esetleg államcsődbe kerül az ország. A közvetlen veszély megszűnt, a problémák azonban maradtak, a strukturális megoldásokat meg kell valósítani, annál is inkább, mert egész Európában borúsak a gazdasági kilátások 2009-re – hangsúlyozta.
Mélyebb lesz a recesszió
Mivel a kereskedelmi bankok a jövőben nem tudják folytatni az elmúlt évek agresszív hitelexpanziós politikáját, a kölcsönnyújtások visszafogottak lesznek. Várhatóan a magyar gazdaság recessziója is mélyebb lesz, minthogy a bankok korábbi hitelezési gyakorlatát folytatni lehetne. Nehéz idők elé nézünk, de egyszer minden válságnak vége lesz, a mostani helyzetből le kell vonnunk a megfelelő tanulságokat – emelte ki a bankszövetség elnöke.