A 20 milliárd euró összegű hitelkeretet – amelyet az IMF, az EU és a Világbank biztosítanak – 2010. március végéig hívhatja le a magyar kormány, a készenléti díj éves szinten 0,25 százalék – 50 millió euró), kamata 5-6 százalék, a visszafizetés futamideje 3-5 év – közölte szerdán Simor András jegybankelnök.
Az összeg nagyobb, mint az MNB jelenlegi, 17 milliárd eurós tartaléka, amelyet több mint kétszeresére emel – mondta a nemzeti bank elnöke. A hitelkeret lehívásáról a magyar kormány dönt – közölte Simor.
Anne-Marie Gulde, az IMF főtanácsadója elmondta: a hitelkeret “fejnehéz”, azaz nagyobb részét a futamidő elején lehet lehívni.
Anne-Marie Gulde, az IMF főtanácsadója, Simor András jegybankelnök és Keller László pénzügyi államtitkár (Fotó: MTI)
Simor András szavaiból az következik, hogy a magyar költségvetésnek a kölcsön 0,25 százalékos készenléti díját (ennyi pénzért áll rendelkezésre hazánk számára több mint másfél éven keresztül a hitel) mindenképpen ki kell fizetnie, kamatot pedig az igénybe vett összeg után tartozik fizetni. Az 5-6 százalékos kamat magasabb, mint az Európai Központi Bank 3,75 százalékos alapkamata, jóval nagyobb, mint az amerikai jegybank 1,5 százalékos irányadó kamata, ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint az MNB 11,5 százalékos alapkamata (most forintban nagyjából ekkora kamatot fizet az állam a számára pénzt kölcsönzőknek).
Senki nem szólt bele
A Magyar Nemzeti Bank önálló, független intézmény, amely egy héttel ezelőtt azért döntött az alapkamat felemeléséről 8,5 százalékról 11,5 százalékra, hogy megnehezítse, költségesebbé tegye a forint elleni spekulációt – közölte Simor András jegybankelnök, újságírói kérdésre válaszolva.
A jegybank elnöke kérdésre válaszolva, Csányi Sándor OTP-vezér minapi felvetésére reagálva azt mondta: “Nem látok esélyt arra, hogy a maastrichti követelmények teljesítése nélkül Magyarországon be lehetne vezetni az eurót.”
Szigorhoz kötik
A kölcsön célja az ország fizetőképességének javítása és a pénzügyi szektor erősítése, a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítása.
Az IMF és az Európai Unió is a hitelkeret feltételéül szigorú takarékossági intézkedéseket szabott. A valutaalap 300 milliárd forint megspórolását kérte a jövő évi büdzséből, az EU bürokratikusan ugyan, de hasonló feltételeket szabott akkor, amikor arra kérte a kormányt, hogy kötelezze el magát a konvergenciaprogram most esedékes frissítésében egy pénzügyi konszolidációs program mellett.
Jól jött és nagyon nagy
Jelentős, pozitív hatása lehet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió Magyarországnak biztosított pénzügyi mentőövnek, mert így gyakorlatilag megszűnt Magyarország fizetésképtelenségének kockázata – értékelte a bejelentést egybehangzóan a távirati irodának Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője és Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője.
Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. vezető elemzője is úgy látja, hogy a mentőöv biztosan elégséges ahhoz, hogy az államcsődtől való félelmeket eloszlassa. A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: amíg a nemzetközi helyzet érdemben nem javul, nem várható, hogy tartós fellendülés lesz a magyar gazdaságban.
Komoly hangulatjavító tényezőnek nevezték londoni feltörekvő piaci elemzők a Magyarország számára szerdán bejelentett, az előzetes citybeli konszenzusnál kétszer nagyobb nemzetközi pénzügyi védőhálót – tudósít a távirati iroda.
A 4cast intézet elemzésében azt írja: úgy tűnik, a válságot sikerült elkerülni, és bár “komoly szégyen”, hogy Magyarország ilyen helyzetbe került, a magyar kormány “jól szerepelt a viharban”, sokkal jobban, mint a súlyos gazdaságpolitikai – főleg pénzügypolitikai – hibákat elkövető Izland, a politikailag széttöredezett Ukrajna vagy Románia. A cég szerint a tartalékok felhasználására csak a legrosszabb forgatókönyv esetén lehetne szükség, akkor, ha a magyar bankok külföldi tulajdonosai teljesen leállítanának minden finanszírozást, és az importszint változatlan maradna a várhatóan csökkenő export közepette; mindkét fejlemény “rendkívül valószínűtlen”.
Romániát megbüntették
Az EU-tagországok közül egyedüliként a befektetési szint alá, “BB plusz”-ra rontotta a román szuverén hosszú és rövid lejáratú devizaadósság osztályzatát a Standard & Poor’s. Az amerikai hitelminősítő indoklása szerint a román döntéshozók nem foglalkoznak a halmozódó gazdasági-finanszírozási kockázatokkal, mert kizárólag a közelgő választásokra összpontosítanak, és ez még tovább szítja az általában is ellenségeskedő, együttműködési készséget nélkülöző politikai hangulatot.
