Tovább tart a pánik Pesten, a tőzsdeindex nagy kilengésekkel ugyan, de tovább zuhan, a forint pedig gyenge szinten ingadozik.
Egy euró a bankközi devizapiacon szerda este 269 forintot ért, az Európai Központi Bank által nyújtott hitelkeretről szóló bejelentés 3 forinttal erősítette devizánkat, de az árfolyam később ismét „benézett” 270 forint fölé, majd 11 körül erősödés következett, akkor 263 forintot adtak egy euróért.
A tőzsdeindex a szerdai súlyos, 11,68 százalékos zuhanás után 4,55 százalékos gyengüléssel kezdte a csütörtöki kereskedést, délelőtt járt már -10 százalékon is, tizenegy körül vesztesége 6,13 százalékos volt. Közben a vezető európai indexek értéke csak 2-3 százalékkal csökkent.
A spekulánsok által keltett és vélhetően kihasznált pánikot a média híradásai tovább növelték; most „szétszedik” a BUX-ot – értékelte a számsorokat az FN kérdésére Kuti Ákos, a Cashline elemzője. A közgazdász szerint a piac a Magyar Nemzeti Bank, az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK), a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös és összehangolt mentőcsomagjára vár, amelytől visszatérhet a normális likviditás az állampapírpiacra és a forintpiacra.
A jegybanknak van játéktere
A mostani helyzetben a válság elhárítására a legnagyobb mozgástere a jegybanknak van – mondta Kuti Ákos. A Cashline elemzője nem tartja kizártnak a rendkívüli kamatemelést, mint ahogy azt sem, hogy a központi bank vásárlóként megjelenik az állampapírpiacon, némi pénzt pumpálva a rendszerbe.
Arra a kérdésünkre, hogy az MNB mintegy 17 milliárd eurónyi devizatartaléka és az EKB által nyújtott 5 milliárdos hitelkeret együtt mekkora mozgásteret ad a spekuláció kivédésére, Kuti azt mondta: ez az összeg sem nem kicsi, sem nem nagy, de a jegybank előtt álló játékelméleti feladvány megoldására vélhetően elég.
A spekuláció végső soron játékelméleti dilemma – folytatta az elemző. A szemben álló felek – egyik oldalról a spekulánsok, másikról a jegybank és az ÁAK közgazdászai – abban érdekeltek, hogy viszonylag kis pénzt megmutatva nagy hatást érjenek el a piacon. A spekulánsok a forint elleni támadás elsöprő, a piacot durván befolyásoló erejét kívánják megmutatni, míg az MNB-nél arra törekszenek, hogy a jegybanki beavatkozásról – forintvásárlásról – próbálják elhitetni ezt; közben a szereplők egymás lépéseit figyelik. A jegybank negyedéves jelentéséből derül majd ki, hogy mennyit költöttek végül intervencióra – mondta az elemző.
Piaci pletykák szerint szóba kerülhet az is, hogy Magyarország rövid időre csatlakozik az euróbevezetés előszobájaként emlegetett ERM II-es árfolyam-mechanizmushoz. Ilyenkor ismét megállapítják a forint euróhoz viszonyított középárfolyamát, ami egyúttal kijelöli devizánk összesen 30 százalékos lebegési sávját is. A sávszélek ugyan kötelező intervenciós pontot jelentenek ez esetben a jegybank számára, de megvédésükben az MNB már számíthatna az EKB-ra. A megoldás ugyan megvédené a forint árfolyamát a súlyos gyengüléstől, de a gazdaságpolitika hitelességét nem erősítené: hazánk mindössze néhány hónapja törölte el a forint lebegési sávját – mondta Kuti Ákos.
Az állam keveset tehet
A felügyelet mozgástere igen korlátozott – fogalmazott a Cashline elemzője. Amerikai társintézménye, a SEC ugyan a számviteli szabályok folyamatos lazításával könnyít a súlyos helyzetben lévő amerikai bankokon – lehetővé teszi számukra, hogy könyveikből eltűnjenek a rossz követelések –, de szakértőnk szerint itthon ilyen intézkedésekre nincs szükség.
A kormány, a fiskális politika sem tehet túl sokat rövid távon a forint és a tőzsdeindex erősítéséért – derült ki Kuti Ákos szavaiból. A közgazdász szerint az idei hiánycél további, 0,4 százalékpontos bejelentett csökkentése jó irányba tett lépés volt, de a piac azt értékelné igazán, ha új, nehezebben teljesíthető, az érdemi reformok kényszerét hordozó konvergenciaprogram nyomán még alacsonyabbra csökkenne az államháztartási deficit. Ilyen lépéssorozat bejelentésére még a politikai szándék megléte esetén sincs mód ilyen rövid idő alatt.
Cél a hitelesség
Az intézmények közös kiállásának célja csak a hitelesség helyreállítása lehet – nyilatkozta lapunknak Kovács Mátyás, a Raiffeisen elemzője.
Az elemző szerint a határozott kiállás végleg megszabadíthatná Magyarországot az egyébként irreális izlandi párhuzamtól.
