A foglalkoztatottság mélypontjának oka a kormány és Gyurcsány Ferenc hibás gazdaságpolitikája – mondta a napokban sajtótájékoztatón az Országgyűlés foglalkoztatási bizottságának fideszes alelnöke, Bernáth Ildikó.
Szocialista kontra
Filló Pál, a bizottság MSZP-s alelnöke a távirati iroda szerint úgy kontrázott: az Orbán kormány idején kevesebben dolgoztak Magyarországon, mint most. S a statisztikai adatok valóban azt mutatják: az Orbán kormány – legalábbis a foglalkoztattak számának szempontjából – legjobb évében is csak 3 millió 843 ezer volt a foglalkoztatott.
S ez pedig elmarad a jelenlegi, a KSH legfrissebb adatai szerinti 3 millió 869 ezer főtől, amelyre a fideszes alelnök is hivatkozott.
Filló Pál ugyanakkor nem tért ki arra a statisztikára, amely szerint az Orbán kormány idején, a ciklus kezdetén 7,8 százalékos munkanélküliség a ciklus végére 5,8 százalékosra apadt. Ez jóval kedvezőbb a mostani 7,6 százalékos munkanélküliségi rátához képest.
Furcsa ellentmondás
Szembeötlő az ellentmondás, hogy kevesebb foglalkoztatott mellett alacsonyabb lehet a munkanélküliségi ráta, s szintúgy szembeötlő, hogy az ellentmondásos adatsorok közül éppen azokat választják ki a politikusok, amelyek aktuális álláspontjukat alátámasztják.
Az adatok elemezgetése helyett egyszerűen be kellene látni, hogy ezek a statisztikák használhatatlanok a valós munkanélküliség változásainak mérésére – vélte Hanti Erzsébet, az FN által korábban megkérdezett szakértő. A statisztikákat jelentősen torzítják ugyanis a rejtett gazdaságban zajló folyamatok.
Alacsony 14 éve
Az adatsorokból annyi azért érezhető, hogy a foglalkoztatottak száma – ha összevetjük a rendszerváltás utáni, 1991-ben számított 4 millió 537 ezerrel – döbbenetesen alacsony.
A statisztikákból az is látható, hogy az 1991-94 között – a gazdasági szerkezetváltás, a recesszió következtében – mintegy 800 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, s bár 1997 óta megfigyelhető egy kismértékű, olykor visszaeső, de trendjét tekintve javuló tendencia a foglalkoztatottak számában, de nagyon messze vagyunk az 1991-es szintre történő visszatéréstől – derül ki a a Gazdasági és Szociális Adattár a 2007-es Munkaerőpiaci tükörön alapuló statisztikájából.
