Az OPEC iráni reprezentánsát arról kérdezte Shahrvand-e Emrooz újságíró, hogy valósak e azok az előrejelzések, melyek szerint az olaj hordónkénti ára az elkövetkezendő 2-3 évben elérheti a 200 dollárt. Az iráni tisztviselő kifejtette, ha a perzsa államot támadás érné, az egész közel-keleti térség olajexportja veszélybe kerülne. „Amennyiben kitörne egy másik háború a térségben, nemcsak az iráni olaj fog hiányozni a piacokról, de az egész régió olajkivitelét vágják el a célországoktól. Ebben az esetben nem beszélhetünk tovább áremelkedésről, ez árrobbanás lesz” – figyelmeztetett Khatibi.
A mostani ár ellen is tiltakoznak, mi lenne 500-nál? (Fotó: EPA)
A világ olajszállításának körülbelül 40 százaléka a Hormuz-szoroson át történik, Irán déli partjainál. Teherán a piacot a hajóforgalom leállításával, az öbölbeli államokat pedig retorziókkal fenyegeti, amennyiben azok részt vesznek egy ellene irányuló akcióban.
A közgazdász szerint üres fenyegetés
Hegedűs Miklós a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója szerint nem megalapozott az iráni fenyegetőzés. „Egy ilyen döntés, a szállítási útvonalak lezárása ugyanúgy sújtaná a kitermelői oldalt, mint a felvásárló országokat.” Irán pedig egyelőre nem rendelkezik olyan alternatívákkal, melyek segítségével pótolhatná ezt a bevételkiesést. „A fejlett országok a 70-es, 80-as évek olajválságait is sikeresen átvészelték. Megoldást találtak a kieső nyersanyagmennyiség pótlására. Iránnak ilyen irányban nincsen mozgástere” – állítja a közgazdász.
Újabb források felderítése
Amerikában erősödő tendencia újabb kőolajlelőhelyek kutatása (például Alaszkában), és az ezeket nehezítő környezetvédelmi szabályozás lazítása. A másik lehetőség a kőolaj hatékony kitermelésére az újabb fúrástechnológiák fejlesztése, melyek már akár 8000 méter mélységből is képesek felszínre hozni a fekete aranyat.
Alternatívát jelent továbbá, a hagyományos készletek keresése mellett, a különböző helyettesítő technológiák kutatása, mint például a biodízel és a bioetanol, hiszen a jelenlegi olajárak mellett lassan kifizetődővé válik használatuk. Középtávon ezeknek a jfejlesztéseknek jelentős hatásuk lehet az olajárakra, így jelenleg is enyhíthetnek a pesszimista hangulaton, és akadályozzák a szűkös kínálatra alapuló spekulációkat. Ezek a törekvések egyébként nemcsak Amerikában, hanem több kőolaj-kitermelő országban is megerősödtek, például Dél-Amerikában.
Hegedűs Miklós szerint a fogyasztói oldal is képes befolyásolni az olajpiaci folyamatokat, elsősorban a fogyasztói szokások megváltoztatásával, így például a szállítási struktúrák racionalizálásával. Az elektromos autók elterjedését nehezíti viszont egy egységes infrastruktúra hiánya. „Nem ésszerű elképzelés, hogy elindulok Németországból az elektromos autómmal, de a román határnál meg kell állnom, mert ott már nem állnak rendelkezésemre a megfelelő utántöltő állomások” – magyarázza a GKI ügyvezető igazgatója. Ehhez egységes európai szabályozásra lenne szükség.
A politikai körülmények sem alkalmasak Irán számára
„500 dollár sok, de 200-at elképzelhetőnek tartok. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a múlt hónapban a Földközi-tengeren tartott izraeli hadgyakorlatot követően 12 dollárral emelkedett a kőolaj ára” – mondta Ablaka Gergely politológus, közel-kelet-kutató, az ELTE megbízott előadója. Khatibi 500 dolláros frázisának célja szerinte inkább az, hogy az Egyesült Államok külpolitikai irányváltását szorgalmazza. Elmondta továbbá, hogy az ehhez hasonló megnyilatkozásoknak és az iráni atomprogramnak ugyanakkor jelentős a társadalmi támogatottsága, a perzsa nacionalizmus erős és nemcsak államilag indukált jelenség.
Az öbölbeli olajtermelő államok nehéz helyzetben lennének, amennyiben határozottan állást kellene foglalniuk egyik vagy másik oldal mellett. Irán támogatása kizárt, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy ezen államok politikai elitjének túlnyomó része a szunnita felekezethez tartozik, míg az Iránban többségben lévő siíták helyzete nehéz, sokszor másodrendű állampolgárként élnek ezekben az országokban. A szállítási útvonalak lezárását a politológus sem tartja valószínűnek, hiszen ez visszaütne és Irán még jobban megnehezítené a saját helyzetét is. „Mindkét oldal éles szavakat használ, ennek ellenére a háttérben megegyezés várható” – állítja Ablaka Gergely közel-kelet-szakértő.
