Az alapvető élelmiszerek áfájának radikális – 20 százalékról 5 százalékra való – csökkentését a kereskedelem „továbbadná”, vagyis azt azonnal megérezhetnék a fogyasztók – értett egyet a lapunk által megkérdezett politikus és kereskedelmi szakember.
Kényszerből vagy számításból
Öt olyan jogszabály van – ilyen például a kartellezés és a tisztességtelen piaci magatartást tiltó rendelkezés –, amelyekkel a kormány kikényszeríthetné, hogy a kereskedők adják tovább a 15 százalékpontos áfacsökkentést a fogyasztóknak – mondta az FN-nek Font Sándor, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője.
A verseny miatt csökkenhetne az ár (Fotó: MTI)
A fideszes képviselő szerint a versenyhivatal, a fogyasztóvédelem és az ilyen ügyekben igen aktív civilszervezetek rákényszerítenék a boltokat arra, hogy az esetleges áfacsökkentésből semmit ne nyeljenek le. A politikus szerint a hatóságoknak nem is volna túl nehéz dolguk: csak az áruk útját kísérő számlákat kell ellenőrizniük ahhoz, hogy kiderüljön, hol tűnt el esetleg az adómérséklés hatása.
Más logika mentén, de a kereskedők is úgy vélik, hogy az áfacsökkentés feltétlenül érzékelhető lenne teljes egészében. Az igazán alapvető élelmiszerek esetén éles a verseny, szoros a beszállítók és az üzletláncok gazdálkodása is, ráadásul nagy forgalom mellett a kereslet költségérzékeny, vagyis a verseny kikényszerítené az adócsökkentés átadását a fogyasztóknak – magyarázta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Mindenki jól járna?
A Fidesz és a KDNP közös, áfacsökkentésre vonatkozó törvénymódosító javaslatának indokolása szerint az adócsökkentés azért szükséges, mert a tehetetlen Gyurcsány-kormány nem tudja megvédeni az embereket a világszerte tapasztalható élelmiszer- és energiaár-emelkedéstől.
Vámos György árnyaltabban fogalmaz: szerinte a kisebb adókulccsal nemcsak a fogyasztók járnának jól, hanem versenyképesebb lenne a magyar agrárium, és érdemben csökkenhetne a – különösen a húságazatokra jellemző – feketegazdaság részaránya.
Míg a Fidesz javaslata nem jelöli meg konkrétan az adócsökkentés fedezetét, Vámos György ötletet ad a kormánynak: úgy véli, hogy az igazán alapvető élelmiszerek áfakulcsának csökkentéséből kieső, saját számításai szerint idén mintegy 50–60 milliárd forintnyi bevételt fedezi az összes élelmiszerforgalom után keletkezett többletáfa, amely a vártnál jóval magasabb infláció következménye. Felvetésünkre, amely szerint 2009-ben már nem biztos, hogy lesz ilyen mozgástere a kabinetnek, úgy válaszolt: a mostani erős forint tarthatatlan, mert gátolja a kivitelt, ezen keresztül pedig a gazdaság növekedését.
Mi számít alapélelmiszernek?
A két ellenzéki párt törvényjavaslata azt tekinti alapélelmiszernek, amit a Központi Statisztikai Hivatal – egyébként a nemzetközi szabványokkal összhangban – annak minősít. Így javaslatuk – egyébként esélytelennek látszó – elfogadása esetén olcsóbb lenne valamennyi tejtermék, valamennyi pékáru és számos húsféleség, többek között a téliszalámi is.
Vámos György szerint a piac csak a valóban alapélelmiszernek számító termékek esetében kényszeríti ki az árcsökkentést, mert például a téliszalámit vásárolók kevésbé árérzékenyek. A szakértő szerint a Fidesz javaslatánál jóval szűkebbre kellene szabni az alapélelmiszerek körét, bár az sem tűnik egyszerű feladatnak. Bizonyos élelmiszerek új áfakulcsba sorolása ugyanis teljesen megváltoztathatná a kereskedők beszámolási rendjét, növelné az adóhatósági adminisztrációt is – vagyis jelentős többletköltségekkel járna.
Font Sándor lapunknak nyilatkozva úgy vélte: javaslatuk összhangban áll a nemzetközi szabványokkal, és az élelmiszerek további differenciálása túlságosan bonyolult. A politikus annak örülne, ha javaslatukat mégis tárgyalná az Országgyűlés, és az ottani vitán kikristályosodna, hogyan lehet pontosan és szociálisan igazságosan meghatározni az alapvető élelmiszerek körét.
Az áfacsökkentés javaslatát a kormány – a túlságosan sok kieső adóbevételre hivatkozva – elutasította.
