Júniusban előbb ötéves csúcsra jutott a forint, majd több, technikai értelemben igen erősnek vélt támaszt könnyedén áttörve júliusban tízéves rekordját is megdöntötte a kurzus – olvasható a Figyelő legfrissebb számában. Egy hónap alatt így 248 forintról 229 forintig szilárdult az árfolyam. Ennek láttán akadt olyan pénzügyi szakértő – például Ludányi Péter, a CE Bróker vezérigazgatója –, aki a 200 forintos eurókurzust vetítette előre. Ettől azért aligha kell tartani; hasonlóan merész jövőképeket vázolt két évvel ezelőtt, 260 forintos euróárfolyam környékén Demján Sándor is, aki akkor az ellenkező végletként 400–500 forintos euróval riogatta a gazdasági szereplőket.
Eközben az üzleti szféra egy része háborog. Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója fel van háborodva a forintárfolyam utóbbi időben történt látványos erősödése kapcsán, ezért a kormánynak és a jegybanknak is alaposan beolvas. „Míg az egyik oldalról a kormány az én adómból osztogat és vásárol szavazatokat, addig a másik oldalról a jegybank újra csak az én pénzemen büntet, hiszen a kamatemeléssel és forinterősítéssel nem a kormány, hanem az én versenyképességemet teszi tönkre” – dohog a Figyelőnek az üzletember.
Elemzői körökben ugyanakkor ma már többségi véleményként szűrhető le, hogy a forinterősödés igencsak időszerű volt. Előbb-utóbb ugyanis el kellett indulnia annak a folyamatnak, amelynek során – a gazdaság felzárkózásának lenyomataként – a magyar árszínvonal nemcsak, vagy nem elsősorban a magasabb hazai infláció miatt közelít a nyugat-európaihoz, hanem a forint euróval szembeni felértékelődésének a következtében.
(További izgalmas részletek a Figyelő csütörtökön utcára kerülő számában.)
