Ki áll le vitatkozni egy számla kiállításáról? A számla kiállítása azt jelenti, sikerrel járt a cég, eladott valamit, vagyis pénz áll a házhoz. És ha már itt tart, a vevő kérésére vagy pusztán azért, hogy biztosan ne hiányozzon semmi, esetleg megszokásból még ezt-azt ráírogat, akkor is, ha semmi nem kötelezi rá. Ha van rá ideje és kapacitása, tegye. Apróságnak tűnő adminisztráció, de elhagyásával gyorsabbá, hatékonyabbá tehető a számlázás, főleg nagy tételben.
A papír elbírja…
Gyakori a nem kötelező elemek feltüntetése a számlán, különösen az SZJ és VTSZ számé, többnyire azért, mert a partnerek megkövetelik ezek feltüntetését, például mert a vevő számítógépes raktári nyilvántartása VTSZ szám alapján történik.
Előfordul, hogy beruházási kedvezményhez, egyéb támogatáshoz van szükség a többlet számlakellékre. A számlabefogadó partner nyugodtan kérheti számára fontos adatok rögzítését, mert ezek szerepeltetése elfogadható a törvény minimumszabályozásából kiindulva. A szállító-vevő közti jó kapcsolat megér ennyit, bizonygatja az adóhatóság.
„Az APEH sajnos túllihegi a szabályokat és közölt véleményeik nem homogének” – mondta Ruszin Zsolt a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete Fővárosi Szervezete elnöke. Csak legfelsőbb szinten adnak valódi felvilágosítást, lejjebb a “mindent rá kell írni a számlára” szemlélet uralkodik – tette hozzá.
A számlát befogadók pedig jogtalanul hivatkoznak a többletadatigényre. Másrészt sajnos a számla kiállítója csak ritkán mer erről vitatkozni, így ami kétséges volt, az már bevált gyakorlatként válik ismertté, hivatkozik tapasztalataira.
Feleslegek
Szükségtelen az aláírás, a pecsét, a VTSZ, az SZJ szám, valamint a vevő adószáma. A kivételek száma minimális.
Az EU-s csatlakozás időpontjától változtattak a számviteli törvényen, említi Ruszin Zsolt adószakértő, ami lehetővé tette volna azt is, hogy már 2004.01.01-től ne legyen kötelező a számlák aláírása. De mivel a Pénzügyminisztérium feltehetőleg tartott az intézkedés hatásától, még két évvel elhalasztották a bevezetést.
Fölösleges adminisztráció – fölösleges teher. Fotó: sxc.hu
Az APEH az aláírással kapcsolatban kissé homályosan fogalmaz. Azt mondja, egyebekben a számlának meg kell felelnie a számviteli törvény szabályainak is, mégpedig a jogszabály bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseinek. Éppen ezért a számlának, mint számviteli bizonylatnak alakilag, tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.
E törvény szerint, ha a bizonylat (kibocsátott, vagy befogadott) alaki és tartalmi hitelessége más módon nem biztosítható akkor aláírással is igazolható. Az aláírás nélküli számlának is meg kell felelnie a hitelesség és valódiság követelményének. Egyéb mellékletekkel, szállítólevéllel, raktárbizonylattal, pénztárbizonylattal stb. is alátámasztható a számla valódisága.
Ez a két kijelentés azt sugallja, mintha mégsem lenne aláírás nélkül önmagában a számla hiteles. Pedig az.
—-Pecsételni sem kötelező—-
A pecsét használatával kapcsolatban Ruszin Zsolt elmondja, a cégszerű aláíráshoz alkalmazott szokás lassan feledésbe merül az elektronikus ügyintézés térnyerésével. Azt, hogy néhány hivatal még mindig „pecsétimádó”, szánalmasnak tartja.
A számlát pecsételni sem kötelező, állítja az APEH, de rögtön hozzá is teszi: belső szabályzattal azonban előírható a hivatalos iratokon, számlákon a bélyegző kötelező feltüntetése, illetve az adózó bizonylati rendjében erre vonatkozó rendelkezés szerepelhet, melynek megfelelően kell eljárni a számlakiállítás során is.
A VTSZ (vámtarifaszám), SZJ (szolgáltatási jegyzék szám), feltüntetése 1993 óta nem szükséges, csupán az áfatörvény által hivatkozott néhány esetben, amelyek köre 2008 januárjától tovább szűkült. Csak az 5 százalékos kulcs alá tartozó termékek VTSZ számát kell feltüntetni a számlán, illetve annak a néhány terméknek az SZJ számát, amit az áfatörvény nevesít, tájékoztat az adószakértő és az adóhivatal összhangban.
Újabb tévhit
Az építési tevékenységhez köthető fordított áfa bevezetése is gyarapította egy tévhittel a számlakiállítást: sokan azt hiszik, hogy kötelező a vevő adószámát is feltüntetni a számlán, pedig az egyenes adózásos ügyleteknél ez nem áll, erősíti meg az APEH és Ruszin Zsolt is.
Aki ezek után kezébe vesz egy számlatömböt, erősen elcsodálkozhat. Miért van rányomtatva a számlákra, hogy „aláírás” és „P.H.”, a vevő neve alatt hogy „adóazonosító szám”, „közösségi adószám”, továbbá néhány számlatömbben még a „számla végösszege (betűvel is kiírva)” kitétel? Az adószakértő erre annyit mond, túlzóak a nyomtatványok.
Gyakran a nyugta is elegendő lenne
2001. január elsejétől nem feltétlenül a “számla” lehet egy elszámolható költség bizonylata, hívja fel még egy dologra a figyelmet Ruszin Zsolt, hiszen a törvény nem követeli meg a vevő neve, címe adat feltüntetését, egy részletesebb nyugta ezért tökéletesen alkalmas bizonylatnak.
Ez főleg akkor érdekes, ha maga az ügylet amúgy se jogosítana áfalevonásra (merthogy ahhoz továbbra is “áfás” számla kell). Ilyenek pl.: az üzemanyag-tankolás személygépkocsiba, az üzleti reprezentáció (éttermi fogyasztás), a postaköltség, a tulajdoni lap lekérésének díja, stb.
Ami valóban kötelező
A számlán fel kell tüntetni az adó alapját, az alkalmazott adó mértékét és az áthárított adót is. Kivétel az egyszerűsített adattartalmú számla, amelyen csak az adót is tartalmazó összeget és az alkalmazott adó mértékét (visszafelé számított százalékértéket) kell szerepeltetni.
Adóalanyok részére kötelező a számla kiállítása, míg a készpénzfizetéssel egyidejűleg kiállított egyszerűsített adattartalmú számla nem adóalanyok részére adható, belföldön kívüli teljesítés esetén; előleg átvételéről, ha forintban fejezik ki, illetve ha nem adóalany kéri; továbbá, ha az ellenértéket forintban a vevő a teljesítés napján megfizeti, és számla kibocsátását kéri.
A cégeket terhelő adminisztrációs anomáliákról többet is olvashat az Üzlet&Siker július 3-án megjelenő számában.
amit a jogszabály előír
A számla alaki tartalmi kellékeire vonatkozó előírásokat az áfatörvény szigorúan szabályozza, Emellett irányadó a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI.22.) PM rendelet.
A számlának a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:
– kibocsátás kelte;
– sorszám, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
– a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó adószáma;
– ha a termékbeszerző/szolgáltatás-igénybevevő adófizetésre kötelezett, akkor a termékbeszerző/szolgáltatás-igénybevevő adószáma, amely alatt;
– a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó, valamint a termékbeszerző/szolgáltatás-igénybevevő neve és címe;
– a termék megnevezése (az áfatörvényben alkalmazott VTSZ., ha az áfatörvény a terméket erre való hivatkozással is jelöli), mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése (az áfatörvényben alkalmazott SZJ, ha az áfatörvény a szolgáltatást erre való hivatkozással is jelöli), mennyisége; a teljesítés (illetőleg előleg átvételének, jóváírásának) időpontja, ha az eltér a számlakibocsátás keltétől;
– az adó alapja, továbbá az értékesített termék/nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, az alkalmazott árengedmény (ha az egységár nem tartalmazza);
– az alkalmazott adó mértéke (%);
– az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az áfatörvény kizárja;
– adómentességnél, illetve ha adófizetésre a termékbeszerző/szolgáltatás-igénybevevő kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás előbbiekre;
– új közlekedési eszköz Európai Közösség másik tagállamába történő adómentes értékesítése esetén az áfatörvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok;
– utazásszervezési szolgáltatás nyújtásakor jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
– használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítésekor jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
– pénzügyi képviselő alkalmazása esetén a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma
