Gazdaság

Sok céget büntet a kamatpolitika

Stabilizálódhat az erős forint, ami viszont az exportra termelő kis- és középvállalkozások helyzetét destabilizálhatja. A jegybanki kamatpolitika a devizahiteleseket jutalmazza, a kkv-kat bünteti, viszont segíti a jegybanki szakértő szerint a beruházásokat.

Nem emelt hétfőn alapkamatot a jegybank, ám a forint – átmeneti gyengülés után – jelenleg is tartani tudja a 239 forintos euróárfolyamot.

Erős forint, gyenge infláció

A Monetáris Tanács nagyobb része úgy érezhette, hogy már elérte a forint azt az árfolyamot, amelynél – legalábbis egyelőre – nincs szükség további kamatemelésre – mondta Török Zoltán, a Raiffeisen makroelemzője. Az elemző az év folyamán még 50 bázispontnyi alapkamat-emelkedést vár, s arra számít, hogy a forint erős marad, és lassan erősödő pályára áll.

Az elemző szerint nyilvánvaló, hogy az MNB-nek gyakorlatilag az árfolyam-politika, (s az ezzel összefüggő kamatemelések) az egyetlen eszköze az infláció ellen (az import olcsóbbodása ugyanis az infláció ellen hat).

Lehetetlen inflációs cél

Egy százalékos forinterősödés nagyjából 0,2 százalék csökkenést jelent az inflációban, ha minden változót rögzítettnek tekintünk (tehát eltekintünk például az olajár növekedésétől, s egyéb, az inflációra ható változóktól). Nem tud tehát annyit erősödni a forint, hogy elérhető legyen az inflációs cél, de meg lehet a célt közelíteni – mondta az elemző.

Török Zoltán szerint az erős árfolyam erősen sújtja az exportáló kkv-kat, sokuknak elviheti a profitját, sőt, akár tönkre is mehetnek. Az erős árfolyam az utolsó csepp a pohárban, de a pohár már eddig is majdnem tele volt – szemléltette a kkv-k versenyképességi hátrányait az elemző (aki egyébként hangsúlyozta: szerinte a kkv-kat nem a gyengébb árfolyammal kellene versenyképesebbé tenni.)

Versenyképtelen cégek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-ra vonatkozó értékelő tanulmánya megállapítja: a hazai gazdaságnak a viszonylag tőkeszegény, magyar tulajdonú szegmense az exportképesség tekintetében a 260 forintos euróárfolyamnál erősebb forint esetén általában nem versenyképes. Az ÁSZ tanulmány szerint az erős forint ezért alacsonyabb GDP -növekedést eredményez, még akkor is, ha az árfolyam erősödése miatt csökkenthetők a kamatok.

A tanulmány szerint ha a jegybank a gyorsabb dezinfláció érdekében túl magas kamatlábat szabna meg, akkor túlértékelődne a hazai valuta, s a befektetők ebben kedvezőbb költségtényezőjű beruházási környezetbe vonulnának (így ezzel a lehetőséggel nem is számol a tanulmány).

Segítheti a beruházásokat

Mihály András, a jegybank közgazdasági szakértője a közelmúltban viszont a fentieket kontrázó érveket fejtegetett egy konferencián: a beruházási kedvre leginkább az hat, mit mutatnak a megtérülési számítások. S a számok kedvezőbbek, ha alacsonyak az inflációs várakozások.

Így a jegybank a magas kamatszinttel serkenti a beruházásokat, mivel mérsékli az inflációs várakozásokat. Emlékeztetett: sokan devizában vesznek föl hitelt, ezért nem érvényesül az a hagyományos közgazdasági összefüggés, hogy a magasabb kamat visszafogja a beruházásokat.

A PSZÁF adatai szerint idén április végén 2990 milliárd forintra rúgott a vállalkozói hitelek állománya és 2109 milliárdra a lakosságiaké. Ennél valóban jóval magasabb a deviza hitelállomány, amely a vállalkozások esetében 3652 milliárd forintot, a lakosságnál 3669 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt időszak történéseinek fényében az utóbbiak tettek jó lóra, hiszen az MNB döntései nekik kedveztek, ugyanakkor a forinthiteleseket érintették hátrányosan.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.