Gazdaság

Romlott hazánk versenyképessége

Egy nemzetközi rangsorban a tavalyi 35.-ről az idén a 38. helyig csúszott vissza Magyarország, rontva helyezésén mindegyik versenyképességi tényezőt tekintve.

Magyarország versenyképessége tovább romlik, elsősorban a tartósan rossz gazdaságpolitikának köszönhetően – állapította meg a svájci IMD által szerkesztett World Competitiveness Yearbook 2008 című nemzetközi összehasonlító elemzése. A felmérés a világ 55 országának versenyképességét hasonlította össze statisztikai adatok és vállalatvezetők véleménye alapján.

A leginstabilabbak vagyunk

A gazdasági teljesítmény és a kormányzati hatékonyság jelentősen, az üzleti élet hatékonysága és az infrastruktúra állapota mérsékelten romlott más országokhoz viszonyítva. A romló versenyképesség okai a kiadvány készítői szerint a gazdaságpolitikában keresendők. 2007-ben a vizsgált 55 ország közül Magyarországon volt a legnagyobb a költségvetési hiány, a leglassabb a gazdasági növekedés és a hetedik legmagasabb az infláció. Az effektív személyi jövedelemadó-teher a legmagasabb, a társadalombiztosítási járulékok nagysága is kiemelkedő.

Az elemzők szerint Magyarország politikailag az egyik leginstabilabb a vizsgált országok között. A társadalom és a kormányzat reformok iránti hajlandósága elszivárgott, a gazdaságpolitika iránya kiszámíthatatlan, és a bevezetett intézkedések végrehajtása sem megfelelő. Mindez elidegeníti a társadalmat: a felmérés szerint a magyar a leginkább globalizáció- és versenyellenes.

Vannak pozitívumaink is

A jelentés néhány pozitívumot is felmutat. Javul például a gazdaság külső egyensúlya, a jegybank működésének megítélése, és terjed a számítógép-használat. Viszonylag kedvező az üzleti élet szabályozása és az alapvető infrastruktúra állapota.

Svájc az élen

A legversenyképesebb gazdaság idén is az Egyesült Államok, az európai éllovas pedig Svájc. Kelet-Közép-Európában Észtország őrzi vezető helyét, míg Magyarország a térség középmezőnyében található.

Magyarország számára a legfontosabb rövid távú feladat a költségvetési kiadások lefaragása, a munkába állásra való ösztönzés, az adórendszer torzító hatásainak mérséklése, a szabályozás minőségének javítása és az EU-források hatékony felhasználása – mutat rá a tanulmány.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik