Jóllehet, a nemzetközi hitelpiacok megremegésén kívül nincs olyan fejlemény, amely a hitel- és betéti kondíciók látványos változását indokolná (a jegybanki alapkamat is négy hónapja egy helyben áll), február elsejétől mégis szembetűnő ugrásokat érzékelhetnek a magyarországi banki ügyfelek. Életbe lép ugyanis az a kormányrendelet, amely érdemben módosítja a teljes hiteldíj mutató (THM) és az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) eddigi számítását és közzétételét. A hangsúly az utóbbin van, mivelhogy néhány bank eddig előszeretettel trükközött e mutatókkal, hogy a hitelek esetében a valósnál kisebb terhet, a betéteknél pedig a ténylegesnél vonzóbb megtérülést tüntethessen fel.
„Borzalmasan félrevezető gyakorlatot követett több intézmény is” – fogalmaz Ákos Tamás, az MKB Bank ügyvezető igazgatója, és láthatóan ezen a véleményen voltak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) illetékesei is. A hatóság türelme az utóbbi időben rendre el is fogyott: legutóbb egy héttel ezelőtt sújtott le – 80 millió forintos büntetéssel – a Raiffeisenre, azt megelőzően az Erste, sőt az MKB Bank is vétkesnek találtatott THM-ügyben, miközben a múlt év során csupán a megtévesztő hitelkártya-hirdetések miatt 8 hazai bankra róttak ki összesen 381 millió forint bírságot. Nem véletlen tehát, hogy szigorodik a szabályozás, még ha a mostani csak egy egészen apró lépés abban a korábban beharangozott intézkedéssorozatban, amelynek révén állami beavatkozással szorítaná erősebb versenyre és olcsóbb szolgáltatásokra a hazai bankokat a kormány (Figyelő, 2007/26. szám).
AKCIÓN INNEN ÉS TÚL. Az új rendelet a legnyilvánvalóbb kiskapukat igyekszik becsukni, így például rendezi az akciós ajánlatok esetén követendő eljárást. Most még könnyen áldozatul eshetünk egy 2 százalékos THM-mel reklámozott jenhitel csáberejének, ám februártól már nehezebben húzzák csőbe az ügyfeleket. „A változások mindenkinek előnyösek, hiszen még egyértelműbb lesz a mutatók tartalma és a számítások alapja” – értékelte az új rendeletet Komócsi Sándor, az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója. Egyértelművé kell például tenni, hogy az akciós THM legfeljebb az első 6, esetleg 12 hónapra vonatkozik, és az egyébként húszéves lakáskölcsön fennmaradó futamidejére az indító hiteldíj két-háromszorosával kell a leendő adósnak számolnia.
Ez esetben tehát egy olyan THM-et kell a bankoknak közzétenniük, amelyik az akciós és a „normál” feltételeket megfelelő súllyal figyelembe veszi. Ez praktikusan a korábbi hangzatos hitelterhek dupláját is hozhatja egy-egy hitelreklámnál, ráadásul úgy, hogy az új, immáron reálisabb mutatót nem lehet az apróbetűs lábjegyzetben elrejteni, hanem az akciós kamattal azonos méretben, ugyanolyan feltűnően kell közzétenni. Hasonlóképpen kell eljárni azoknál a betéti ajánlatoknál, amelyeknél az akció nem a lekötés teljes időszakára, csak az első periódusára vonatkozik: ilyenkor egy összevont, átlagos EBKM-mutatóval kell korrektebbé tenné a tájékoztatást.
Érdekes a helyzet a ma oly népszerű kombinált banki ajánlatoknál, amelyeknél a betétlekötés mellé kötelezően vásárolni kell egy befektetési alapból is (ritkábban életbiztosítási vagy lakás-takarékpénztári szerződést kell kötni). A jelenlegi gyakorlat szerint akár évi 12-14 százalékos csábító ajánlatokkal is találkozhatunk, holott ekkora éves szinten számított kamat csak a betéti részre, és legfeljebb 2-3 hónapos időtartamra érhető el. A konstrukció másik részét alkotó befektetési alap (és így a teljes befektetett tőke) hozama – különösen, ha nem hozamgaranciás módozatról van szó – csak a többéves futamidő végén válik ismertté, ám ezt eddig nemigen hangsúlyozták a bankok. Az ebből fakadó bizonytalanságra februártól, a gyógyszeres és cigis dobozoknál már bevett gyakorlathoz hasonlóan, egy kötelező normaszöveggel kell rávilágítani, ilyeténképpen: „Az ajánlat másik elemét képező befektetési alap hozama az alapban lévő befektetési eszközök hozamától függően változó lehet. Az alap múltbeli hozama nem jelent garanciát a jövőbeni hozamra.”
ELBUKOTT ÖTLETEK. Elbukott viszont a Magyar Bankszövetség ellenállásán egy ennél szigorúbb javaslat, amely a hibrid betétek hozamát kifejezetten óvatosan tüntette volna fel. Eszerint nullának kellett volna tekinteni a befektetési alapos rész várható megtérülését (kivéve, ha a termék hozamgaranciát is ad), vagyis a teljes konstrukció nagy betűkkel hirdetett hozammutatója a jelenleg reklámozottnak kevesebb mint felére süllyedt volna. A szövetség a hitelkártya-hirdetések kapcsán is sikeresen lobbizott a bankok érdekében. Az eredeti szándékkal szemben ugyanis a jövőben sem kell minden esetben feltüntetni a kamatmentes periódus hosszát, pedig a GVH rendre úgy találja, hogy az e területen közzétett reklámok alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. Egyelőre abban sincs előrelépés, hogy a teljes hiteldíj mutató valóban a kölcsönügylet összes költségét számba vegye, pedig ez is ad némi játékteret a banki trükközésre. „A bankon kívül felmerülő tételeket, mint például a közjegyzői díjat nem tudjuk korrekten számszerűsíteni” – érvel a mai gyakorlat helyessége mellett Ákos Tamás – hiszen ezek nagyságára a bankoknak nincs befolyásuk.”
Februártól tehát valójában nem lesz magasabb a hitelkamat, csak annak fog látszani, közelítve a valóságos állapotot. A hibrid betétekben rejlő kockázatok és mellékhatások pedig – bár eddig is megvoltak – legalább láthatók lesznek, ha pontosan számszerűsíthetővé továbbra sem válnak.
