Jövőre, ha minden igaz, „feltámad poraiból” a Pannónia, a motorkerékpár a retróhangulatot meglovagolva kíván betörni a piacra. A majdan Várpalotán készülő 650 köbcentis, egyhengeres motorkerékpár az ötvenes-hatvanas évek hangulatát, dizájnját idézi, de technikai színvonalát tekintve az élvonalba igyekszik – ígérik megálmodói.
Képgaléria: Az újraálmodott Pannóniával törnének be a piacra (Fotó: fn.hu)
Hogy milyen sikerrel, az majd kiderül, mint ahogy az is a jövő év talánya lesz, találkozunk-e az édességpolcokon az évtizedek óta megszokott és közkedvelt Balaton-szelettel. Az ostyaszelet esetleges eltűnésének nagyon prózai oka lenne, a mostani tulajdonos Kraftnak uniós versenyjogi szabályok miatt kell megválnia a Balatontól, s ha netalán túl magasra srófolná a jogok eladásának árát, s ezért nem lenne rá vevő, akkor kellene búcsút intenünk az édességnek.
Van egy híre, fotója, videója? Töltse fel az FN Tudósítóra!
Több mint termék
Optimista a Balaton-szelet jövőjével kapcsolatban Babocsay Ádám reklámszakember, ahogy a FigyelőNetnek fogalmazott, egy ennyire bejáratott márka továbbélésének jóval nagyobb az esélye, mint megszűnésének.
Egy igazi márka ugyanis – magyarázta –, több mint egy szimpla termék. Kapitális üzleti hiba ezért, ha egy cégvezetés azt hiszi, hogy a márka a márkatulajdonosé. Ezzel szemben egy márka valós értékét az adja, amit az emberek, a fogyasztók gondolnak róla.
Képgaléria: Nosztalgikus márkák (Fotó: fn.hu)
A Balaton-szelet ezért elidegeníthetetlenül magyar – hangsúlyozta Babocsay Ádám, hiszen az édesség neve közvetlenül összekapcsolódik az emberek fejében a nyárral, a szabadságok emlékeivel, egyéb élményekkel. A cseh piacon például valószínűleg nem jelentene túl sokat, különösebb vonzerőt a Balaton elnevezés, azon kívül, hogy nyílván sokan tudják Csehországban is, hogy egy tóról van szó.
—-Túró Rudi, „aki” Dots – külföldön—-
A névváltoztatás szükségességére jó példa a Friesland által gyártott Pöttyös Túró Rudi, ami külföldön Dots néven kerül a polcokra. A már-már hungaricumnak számító (bár egy legenda szerint exszovjet ősre visszavezethető) Túró Rudi azt bizonyítja, hogy az itthon bevezetett névvel, aligha lenne sikere a tejes édességnek külföldön, hiszen értetlenség fogadná. A Dots, vagyis pöttyök már többet jelenthet, ezen a néven próbál szerencsét a Rudi külföldön.
Képgaléria: Pöttyös, vagyis Dots a romániai polcokon (Fotó: Angyal Ágnes)
A Pöttyös Túró Rudit egyébként három éve vezették be Szlovákiában és Romániában, utóbbiban két év alatt 20 millió darabot adtak el, ami a magyarországi éves 200 milliós forgalomhoz ugyan kevés, de nem volt rossz kezdet – szólt egy tavalyi tudósítás. Múlt évben a Friesland próbát tett az olasz és a spanyol piacon is, de a cégnél nem sikerült megtudni, hogy milyen eredménnyel, mint ahogy arra sem kaptunk választ, hogy a környező országokban mennyire vált népszerűvé a határokat átlépő magyar termék.
Pilóta máshol
Az is érdekes szempont, hogy magához a márkához vagy az itthoni gyártáshoz ragaszkodnak-e a fogyasztók. Úgy tűnik – érvelt Babocsay Ádám, hogy inkább az előbbihez. Legalábbis ezt példázza a Danone és a Győri Keksz termékeinek viszonya. Pár évvel ezelőtt még komoly konfliktust keltett, amikor a győri gyár bezárásáról, illetve termelésének részleges áttelepítéséről döntött a francia anyacég, még a Danone-termékek bojkottját is meghirdette egy vérmesebb csoport. Aztán a termelés egy részét mégis áttelepítették Székesfehérvárra, de ma már talán az sem tűnik fel, hogy a közkedvelt Pilóta-család egyik tagja például Lengyelországból érkezik hozzánk.
Bambi-bukta
Persze nem mindegyik hajdan neves márka dicsekedhet sikertörténettel. Abszolút bukás volt az ötvenes-hatvanas években szinte egyeduralkodó Bambi üdítőital életre keltése. A nem mindennapi kalandra az azóta már más tulajdonoshoz került csányi Pannon-Aqua Rt. vállalkozott, de a kudarcot nemcsak az okozta, hogy nem a hagyományos, s elég költséges csatos üvegbe töltötték az egyébként olajmelléktermékkel is kapcsolatba hozott üdítőt.
Képgaléria: Nem jött be a negyven éves feeling
A bukás valódi oka igazából az lehetett, hogy majd’ negyven év alatt fenekestül felfordult a piac, s ami a hatvanas években konkurencia hiányában (egyedül az Utas üditő létezett még szénsavas üdítőként – a szerk.) elment, az az ezredforduló után – alapvetően minősége miatt – kínosan kevésnek bizonyult a mára igencsak széles palettájú üdítőital-kínálatban.
—-Műszaki cikkek a süllyesztőben—-
Miközben az élelmiszermárkák jó része – Boci, Tibi csokik, Győri Keksz, Sportszelet, Pick és Herz szalámi, gyulai és csabai kolbász, Túró Rudi, Globus, Vénusz, stb – sikeresen túlélték a rendszerváltozást, és a zömében külföldi tulajdonba kerülést, addig a műszaki termékeink, márkáink lényegében megbuktak a nemzetközi összehasonlításban, s szinte kivétel nélkül el is tűntek piacról.
Képgaléria: Se BRG, se MK-27 nem lesz újra
A mai huszonévesek közül kevesen hinnék el, hogy hajdanán presztízsnek számított egy Videoton vagy Orion színes televízió a családban, s a kamaszok álmának egyike volt az MK-27-es – a maga korában – felkavaróan dizájnos kazettás magnó birtoklása. „Igazi magyar motoros” a Pannóniára esküdött holmi Java vagy MZ-vel szemben, esetleg Danuviára.
Kiütéssel győzött a Nyugat
Persze legkésőbb a hetvenes évek elejére végleg bebizonyosodott, hogy a „Nyugat”mérföldes léptekkel hagyta el a szocialista tábort a műszaki cikkek tudásának, teljesítményének, minőségének területén is. Két évtized alatt a műszaki ágazatoknak akkora lemaradást sikerült összehozniuk, hogy a ’89-90-es fordulatot követően sem volt érdemes a márkákat megtartani vagy újjáéleszteni.
Így haltak el a KGST-országok jó részét ellátó Ikarus buszok, a Videoton rádiók és tévék, az Orion tévék, a Csepel és Rába teherautók, vagy a Lehel hűtőgépek, igaz ez utóbbiak svéd márka alatt „tovább élnek”. Az előbbiekről még ez sem mondható el.
Az újraálmodás most a Pannónia motorkerékpáron van, de hogy milyen eredménnyel, az egy-két év múlva derülhet ki. Csak az ellenfeleket lehetne feledni, nem sorolom őket…
