Gazdaság

Erkölcs über alles

Bozóki András védelmébe veszi Sólyom Lászlót (Figyelő, 2007/39. szám), mert szerinte a köztársasági elnök képes kifejezni a nemzet egységét, ahogy az alkotmány azt megköveteli, annak ellenére, hogy „nemzeti egység nincs”.

Mégpedig úgy, hogy „a nemzeti egység mércéjét az általa képviselt erkölcsi alapelvekhez” igazítja. Bozóki szerint tehát az alkotmány érvényességének egyik pillérét, a nemzeti egységet a Sólyom László által képviselt erkölcsi alapelvek biztosítják.

Itt nem Sólyom László tevékenységének értékelésével, még kevésbé erkölcsi alapelvével, hanem azzal az óriási horderejű, bár be nem vallott felismeréssel foglalkozom, miszerint az alkotmány alkalmatlan a Sólyom és Bozóki által is deklarált erkölcsi válság feloldására. Bozóki szerint ugyanis ez Sólyom „tudatos morális iránymutatása” nélkül nem fog menni, mint ahogy nem is ment például a „plebejus Göncz Árpáddal”, aki megelégedett a „legkisebb közös többszörös” felmutatásával.

Persze már az első naptól kezdve látható volt, hogy Sólyom László erkölcsi értékrendje az alkotmány fölött található, hiszen az alkotmány tételes követelményével szemben, miszerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés titkos szavazással választja meg, kész volt magas tisztségét elvállalni annak ellenére, hogy a szavazás nem volt titkos. Sólyom László kimagasló, az alkotmányt is megmenteni képes erkölcsi értékrendjének az Elnöki Hivatalon át megvalósítható érvényesítése felülmúlta az alkotmány eme, minden bizonnyal technikainak minősíthető kikötését.

Azért van válság, mert a politikusok (persze Sólyom kivételével) erkölcsileg és szellemileg nem képesek teljesíteni a rájuk váró feladatokat (tehát a nép rosszul választ, amiért előbb-utóbb döntéseit a sólyomi erkölcs követelményei szerint kell majd rendbe tenni), vagy azért, mert az ország intézményes – beleértve alkotmányos – berendezkedése, nem teszi lehetővé az erkölcsileg és szellemileg következetes intézkedéseket?

Alkotmányunk ugyanis Rákosi Mátyás mindent tudó és mindenre kiterjedő hatalommal rendelkező államának az alkotmánya, amelyre a rendszerváltáskor a kerekasztal résztvevői ráragasztottak egy sor úgynevezett alapjogot, amelynek azóta betöltött tényleges szerepe nem az állami hatalom visszaszorítása, hanem hivatkozási pont az állam korlátlan, de be nem tartott ígéretei behajtására. Alkotmányunk egy sor olyan kötelezettséget helyez az állam vállára, amit sem a Rákosi-Kádár, sem pedig a jelenlegi rendszer nem képes teljesíteni. Ez az alkotmány akkor is becsapás volt és ma is az.

Az úgynevezett alapjogok felragasztása egy teljhatalmú államszerkezet testére ugyanis nem korlátozza az állam „mindenhatóságát, az államhatalom mindenirányú beavatkozását a társadalom életébe” (lásd a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. kötetet), csak arra kötelezi az államot, ha kötelezi egyáltalán, hogy beavatkozását ezen jogok figyelembevételével hajtsa végre. Nem csak a társadalmi rend fenntartására bizonyítottan szükséges funkciókkal hatalmazza fel az államot, hanem minden hatalommal, amelynek gyakorlásánál az úgynevezett alapjogok legfeljebb valamiféle korlátot jelentenek. Ha pedig a hatalom nem veszi figyelembe a korlátot, hát istenem, legfeljebb az egyik vagy a másik ombudsman kifogást emel.

Példa erre a Bozóki által is idézett, az alkotmányban dagályosan, de értelmezhetetlenül leírt elnöki hatáskör, miszerint az elnök „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszerkezet demokratikus működése felett”. Mert miből állhatna a nemzet egysége egy olyan országban, ahol a szólás-, a vallás-, a gyülekezés-, a sajtó- és minden más szabadság valóban garantált lenne, nem beszélve a kisebbségek jogairól? És ha lehetne ilyen egység, az mi más lenne, mint a Bozóki által kritizált „legkisebb közös többszörös”? Példának okáért, Sólyom László és Bozóki András világa nem az én világom, az ő erkölcsi értékrendjük nem az én értékrendem, az ő iránymutatásukból nem kérek. De ha ezt a szerző és hőse elfogadná, miből állna az az egység, ha pedig nem, miféle demokrácia az, ami fölött az elnök „őrködik”?
RÓNA PÉTER tiszteletbeli tanár, ELTE



Felhívás
A Gőbölyös Soma Alapítvány 2007. november 30-áig várja tényfeltáró újságírók pályázati anyagait. Az idei esztendő legjobb pályaművének szerzője 2008. január 11-én veheti át a nettó 1 millió forinttal járó Gőbölyös Soma-díjat. A pályázati feltételek a www.gsoma.hu weboldalon tekinthetők meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik