Új fejezethez érkezik a DVD-t leváltó, nagy kapacitású, nagyfelbontású filmeket tárolni képes – megfelelő televízióval vagy vetítővel döbbenetes képi élményt nyújtó – HD-DVD és Blu-ray lemezek formátumháborúja. Az elektronikai cikkek eladásainak felét-kétharmadát adó karácsonyi szezonban kicsúcsosodó, többfelvonásos csatában eldőlhet, melyik irány lesz a nyerő.
A gordiuszi csomót akár át is vághatná egy vadonatúj megoldás: a Warner Total HD elnevezésű hibrid lemeze, amely az egyik oldalán Blu-ray, míg másik oldalára fordítva HD-DVD lemezként működik. Az első ilyen korongot jövőre tervezték piacra dobni, a friss hírek szerint azonban e lépést bizonytalan időre elnapolták. Nyilván a gyártóknak egyszerűbb egyetlen „győztessel” boldogulni.
 |
Formátumok a mérlegen
BLU-RAY DISK (BD)
Kilátások: A Sony PlayStation 3 gépen is van BD olvasó, így ez a formátum gyorsabban terjedhet. Az első egy-másfél év eladási adatai szerint kétszer annyi (1,6 millió) BD lemez fogyott, mint HD-DVD.
Stúdiók: A Sony Pictures Entertainment, az MGM, a Disney, a 20th Century Fox és a Lionsgate kizárólag a BD-t támogatja. (A nagyok közül egyedüliként a Warner Bros. forgalmaz filmet mindkét új formátumban.)
Gyártók: Sony, Apple, Dell, Panasonic, Hitachi, LG, Pioneer, Philips, Samsung, Sharp, Thomson.
HD-DVD
Kilátások: A filmek és a lejátszók előállítása olcsóbb, bolti áruk ma lényegesen alacsonyabb, miközben a képminőség azonos. A stúdiók a formátum könnyebb másolhatósága miatt aggódnak.
Stúdiók: A Universal, a Paramount, a DreamWorks, a Weinstein Company (Dimension Films) és a First Look immár kizárólag a HD-DVD-t támogatja.
Gyártók: Toshiba, NEC, Sanyo, Microsoft, Kenwood, Intel, RCA.
A MySpace felületén közvetlenül elérhető lesz a Skype. A közösségi oldal felhasználói profiljukon elhelyezhetik a netes telefon ikonját, amin a többiek azonnal felhívhatják őket. |
|
|
|
Pár hete az új formátumok szabványosításáért is felelős DVD Forum nevű testület ugyanakkor jóváhagyta a legújabb, 51 gigabájtos, háromrétegű HD-DVD lemezek első változatát, amelyen a hagyományos DVD-nél tízszer több információ tárolható. A késhegyre menő csata jele, hogy a Toshiba így kapacitásban egyetlen gigával (!) megelőzte a rivális Sony Blu-ray lemezét, amelynek kétrétegű változatára 50 giga fér rá. Ezért a csupán marketing szempontból fontos, egyetlen gigabájtos különbségért a Toshiba kész lenne átalakítani a HD-DVD lemezek eddigi – szabványban és gyártástechnológiában is meghatározott – kétrétegű szerkezetét is. Pusztán egy újabb réteg hozzáadásával ugyanis csak 45 gigáig jutott volna. Ráadásul az új lemez valószínűleg nem lesz kompatibilis korábbi társaival, így azokat a már meglévő HD-DVD lejátszók nem tudják kezelni. Mindezek tetejébe még előállítási költsége is drágább ennek az 51 gigás korongnak, márpedig a HD-DVD egyik fő előnye a Blu-ray-jel szemben éppen az olcsóbb gyártásban rejlik.
Az amerikai NPD Group felmérése szerint a nagyfelbontású tévével rendelkezők sokmilliós tengerentúli táborában 73 százalék elégedett a DVD képminőségével, nem érzi úgy, hogy valamely új formátumra kellene váltania. Vagyis a háború egy még nem is létező, s a felhasználók számára nem is igazán vonzó piaci szegmensért folyik. Még Amerikában is csak a legelvetemültebb technológia-rajongók választják a nagyfelbontású lejátszókat és lemezeket. Jó példa erre a nyáron debütált, „300” című, az ógörög világban játszódó háborús film. Ezt az a Warner Bros. stúdió hozta ki, amely (immár egyetlenként) mindkét új formátumot támogatja. Az első héten 5 millió lemezt adtak el a tengerentúlon, ám ebből csak 250 ezer volt a nagyfelbontású. A hírek szerint ez utóbbiak közel kétharmada Blu-ray formátumú volt. Hasonlóan 5 százalék körüli az aránya az eladott nagyfelbontású lejátszóknak is a hagyományos DVD lejátszó és felvevő gépekkel szemben.
A Jupiter Research adatai szerint Európában sem jobb a helyzet: itt a háztartások 11 százaléka rendelkezik HDTV-vel, de közülük kevesebb mint 5 százalék néz nagyfelbontású tartalmat. Ennek az egyik oka, hogy a Blu-ray illetve HD-DVD lejátszók elterjedtsége alacsony, s ezek drágábbak is, mint Amerikában (800-1500 euró a Blu-ray, illetve 400-800 euró a HD-DVD).
Az Egyesült Államokban Blu-ray hordozókból összesen 1,6 milliót adtak el, míg HD-DVD-ből feleennyi fogyott. Ez szintén arra utal, hogy a „kékfényes” lemezek nagy előnyre tettek szert, azonban ez az arány sokkal szorosabbá válhat azáltal, hogy a Paramount és Dreamworks filmstúdiók a közelmúltban bejelentették: a jövőben csak a HD-DVD formátumot támogatják, és a jelenlegi Blu-ray lemezeiket sem fogják újranyomni. A filmstúdiók számára fontos szempont, hogy a Blu-ray-nek egy fokkal jobb a másolásvédelme, és képes például felismerni, ha a lejátszót megbabrálták.
Amerikában most nincs döntő különbség a kínálatban: mindkét típusból 260-280-féle lemez vásárolható meg. Magyarországon Blu-ray korongon körülbelül 50, HD-DVD-n pedig 7 film kapható jelenleg, illetve jelenik meg a közeljövőben. A 9 ezer forint körüli lemezek népszerűsége azonban még viszonylag alacsony. „Az emberek többsége számára a DVD minőség is elég jó, és még nem terjedt el a technológia annyira, hogy érdemes legyen váltani.” – véli Fauszt Gábor, az IDC piackutató cég elemzője.
Akármelyik formátum válik is egyeduralkodóvá a következő évek alatt, a kapacitás már ma lehetővé teszi, hogy az új formátumú lemezek a DVD filmeknél akár hatszor jobb felbontású, kristálytiszta és tű éles, döbbenetes képi világú filmeket tároljanak – főképpen, ha már a filmkészítésnél is ilyen modern kamerákat és stúdióberendezéseket alkalmaztak. Ráadásul ezt az élményt lényegében csak a legújabb, valódi nagyfelbontású, a szakzsargonban full HD, vagy 1080p elnevezéssel illetett, idehaza csak mostanság a boltokba kerülő, természetesen drágább nagy LCD-k és plazmakijelzők adják meg a nézőknek.
