Benzinkútja és fogorvosi rendelője is volt a Magyar Televíziónak (MTV), amikor Rudi Zoltán 2004 márciusában átvette az elnöki stafétabotot. Őt magát egy Peugeot 607-essel kínálták meg, sofőrrel együtt. „Rossz feltételekkel lízingelték, miközben csődben volt az MTV. Inkább olyan kocsit kértem, mint a stábautók, egy Skoda Octaviát, és azóta is magam vezetem” – emlékszik vissza az elnök, aki számára ismét sorsfordító hetek érkeztek el: a médiatörvény értelmében a kuratórium elnökségének a mandátuma lejárta előtt 120 nappal, vagyis idén november 5-ig döntenie kell arról, hogy meghosszabbítja-e a mandátumát, vagy új pályázatot ír ki.
A köztévé részvénytársasággá alakulása után, 1997 és 2003 között 46 milliárd forint mérleg szerinti deficitet halmozott fel. Közben eladta csaknem az összes ingatlanát, de a pénzt nem egy új, korszerű székház felépítésére fordította, hanem felélte. Hasonló sorsra jutottak a racionális gazdálkodás megvalósítására kapott állami milliárdok (Figyelő, 2004/20. szám).
Rudi Zoltán korábban is hosszú évekig dolgozott a köztévében, s a hírigazgatóságig vitte. Ám csak elnöki pozíciójában lett a feladata, hogy olyasmivel is foglalkozzon, mint mondjuk a különböző részlegek egymással nem kommunikáló informatikai rendszere. Más szoftvert használt ugyanis például a bérszámfejtés, illetve a kapacitásmegrendelés, s ez módot adott arra is, hogy az adatokat elrejtsék. „Az MTV 2005-re már nullszaldóssá vált, pusztán azáltal, hogy a legnagyobb butaságokat megszüntettük” – érzékelteti a helyzetet.
CSÖKKENTÉS ÉS NÖVELÉS. A reorganizáció 2005-ben kezdődött el. Az akkori 13 igazgatóság helyett ma 7, a 9 főszerkesztőség helyett 6 működik. A humánpolitikai átvilágítás dolga volt kideríteni, mely munkakörök fenntartása indokolatlan, s személy szerint kinek kell távoznia. Közben megszüntették a színlelt szerződéseket, vagyis a tartalmilag alkalmazottként, de formailag vállalkozóként dolgozó munkatársak 40 százlékát felvették. „Amikor elnök lettem, mintegy 3400 ember dolgozott az MTV-nek, de pontos kimutatás erről nem volt. Most 1700 ember állítja elő a műsorokat, s a digitális technikára való átállás további létszámcsökkentést tesz lehetővé” – mondja Rudi Zoltán. Az idén teljesítményértékelési rendszert is bevezettek, ettől az alulteljesítők kiszűrését, a húzóemberek ösztönzését várják.
A költségcsökkentéssel párhuzamosan növelték a reklámbevételeket. „Az értékesítő csapat Fischer András üzlet- és termékfejlesztési igazgató vezetésével meggyőzte a hirdetőket arról, hogy nem csak a 18-49 éves korosztálynak érdemes hirdetni, ahogy a kereskedelmi televízióknál teszik, hanem egy szélesebb, 18-59-es korcsoportnak, amelyben mi erősek vagyunk, ráadásul a nézőink nagy része a reklámozók számára értékes, magasan képzett, jól kereső kategóriákba tartozik” – emel ki a sok változás közül egyet az elnök.
A négyéves ciklus alatt a „rendszerváltó” vezetői gárda jó része kicserélődött, ők a magánszférában helyezkedtek el. Fischer András például ma már az Origo Zrt. vezérigazgatója, Simon András műsorokért felelős alelnök a Magyar Telekom kommunikációs igazgatója lett. Nincs már a stábban Takács Imre gazdasági alelnök sem. „Ő szombathelyi, és a gyerekei miatt hazaköltözött” – indokolja ezt a „szakítást” Rudi Zoltán, aki elismeréssel gondol vissza korábbi munkatársaira. „Valamennyien kinevelték az utódjukat” – hangsúlyozza.
A műsorkészítő gárdában éppen ellentétes irányú mozgást lehet észrevenni, sokan érkeztek kereskedelmi televízióktól. „Ők D. Tóth Kriszta kivételével mind itt kezdtek” – mondja az elnök, hozzátéve, hogy bár a köztévé a kereskedelmieknél kevesebbet fizet, az értelmes munka lehetősége vonzza az erre vágyó embereket.
A változások következtében stabilizálódott a nézettség és a gazdálkodás. Az MTV saját tőkéje 2006-ban – hosszú évek után – elérte a törvényi minimumot, vagyis a jegyzett tőke kétharmadát, s a mérleg szerinti eredmény 4,4 milliárd forint lett. Persze, egy közszolgálati televíziónak nem az a feladata, hogy minél nagyobb nyereséget halmozzon fel, hiszen a rendelkezésére álló pénzt az adófizetők jobb kiszolgálására, vagyis műsorokra kellene elköltenie. Ám Rudi Zoltán hangsúlyozza, hogy náluk ez történik, az üzemi eredmény ugyanis 351 millió forint pluszt mutat, ami a költségvetés 1 százaléka. Csakhogy az Országgyűlés 2006-ban elengedte az MTV 2004 előtt felhalmozott tartozásainak rendezéséhez felvett 4 milliárd forintos hitelét, s ez megjelent a rendkívüli bevételek között. Ez ugyan plusz állami juttatásnak látszik, ám az elnök arra figyelmeztet, hogy 2005-ben 3,9 milliárd, 2006-ban pedig 2 milliárd forinttal kevesebbet kapott a társaság, mint amennyit a költségvetési törvényben meghatároztak a számára. Vagyis tulajdonképpen csak visszakapta a menet közben elvett pénzt. Ez az év közbeni elvonás egyébként annak idején nagy nehézséget okozott nekik, de sikerült ennyivel visszafogni a költségeiket.
MI HIÁNYZIK? Az MTV gazdálkodása tehát egyensúlyba került, de ez még nem jelenti, hogy minden rendben van. Nincs ugyanis elég pénz a műsorokra. Csak a törvényben előírt kötelezettségeikre tudnak koncentrálni, vagyis a hír-, a kulturális, a vallási, a kisebbségi, a regionális műsorokra. S bár igyekeznek tévéjátékokat készíteni – ilyen volt például Szabó Magda Régimódi történetének feldolgozása -, ezt csak koprodukcióban tudják megtenni, s így is ritkán. Sok minden más mellett nem jut animációs filmekre sem, nem csoda, hogy a gyerekek a rajzfilmcsatornákra kapcsolnak. Egy másik probléma a Bojtár utcai székházépítés, amivel ugyan a beruházó rendben halad, 2008 tavaszán átadja az első két stúdiót, ám ezeket az MTV-nek kell berendeznie. „Erre megvan a fedezet, de a kuratórium elnöksége egyelőre nem engedélyezte a közbeszerzési pályázat kiírását az eszközökre” – aggódik az elnök, hogy esetleg mégsem tudják a tervek szerint használatba venni a stúdiókat. Az egész épület elkészültének határideje egyébként 2009. december 31., s oda már csak 1200 munkatárssal szeretne költözni Rudi Zoltán. Feltéve, hogy marad az elnöki székben.
Digitális közszolgálat
Reklámok nélküli köztévében gondolkodik Rudi Zoltán, az MTV elnöke, aki a kieső bevételt a váltással előnyhöz jutó versenytársakkal fizettetné meg.
– A Magyar Televízió elkészítette stratégiáját a digitális átállásról, de úgy tudom, ez titkos. Miért?
– Nem szeretnénk tálcán kínálni ötleteket a versenytársainknak, hiszen sok munkánk van ebben a 308 oldalas anyagban. De nem zártuk páncélszekrénybe, ez alapján tervezünk és lobbizunk.
– Mennyiben mások az elképzeléseik, mint ami a Miniszterelnöki Hivatal vitaanyagában, a Nemzeti Audiovizuális Média Stratégiában (NAMS) olvasható?
– Szerencsére több a hasonlóság, mint a különbözőség, de a szakmai vita előtt nem szeretnék véleményt mondani a NAMS-ról. Mindenesetre egyetértünk abban, hogy a közszolgálati televízióban ne legyen reklám. A kieső bevételt azonban pótolni kell az MTV számára, s ennek forrását például olyan piaci szereplőktől lehetne beszedni, amelyek nyernek a változással. Szeretnénk elérni, hogy minden digitális platformon (földi, műholdas, kábel, IPTV és más) legyen helye a közösségi tartalmaknak, kvóták által szabályozva.
– Merthogy a digitális televíziót már könyvtárként képzeljük el, amelyből bármikor lehívhatóak az anyagok?
– Így van, de hozzáteszem, azt feltételezzük, mindig lesznek olyan nézők is, akik valós időben szeretnék nézni a műsort. A közszolgálati tartalmat mindenkinek ingyen hozzáférhetővé szeretnénk tenni, mert az adófizetők ezeket egyszer már kifizették. Ez egyébként már ma is így van, a saját készítésű műsoraink hozzáférhetőek a honlapunkon. Fizetni tehát legfeljebb a műsorterjesztésért kelljen, például mi ugyan nem kérünk pénzt a mobiltelefonon most elérhető tartalmainkért sem, de annak továbbításáért a mobilszolgáltató már igen.
