Megtették hatásukat a közelmúlt élelmiszerbotrányai: az élelmiszer-vásárlók – bár eddig is fontos volt nekik – minden eddiginél jobban figyelnek a megvásárolni tervezett termékek minőségére – derül ki a GfK Hungária felméréséből. Az ötös skálán mért értékek szerint az olcsóságot már nem feltétlenül részesítik előnyben (átlag: 3,6) a fogyasztók, a két évvel ezelőtti méréshez képest sokkal fontosabb számukra, hogy a kiszemelt élelmiszer ára és minősége összhangban legyen, vagyis hogy az „megérje az árát” (átlag: 4,4). A hazai vásárlók – legyenek férfiak avagy nők – jobban figyelnek az áruk eredetére is; egyre inkább keresik a magyar termékeket.
A tudatos vásárlás a termékek összetételére is kiterjed: a mesterséges ízesítő és színező anyagok, valamint a tartósítószer hiánya egyenlő mértékben elvárás (átlag: 3,5), az alacsony zsír-, kalória- és szénhidrát-tartalom viszont nem annyira izgatja a magyar vásárlót (átlag: 2,5). Igaz ugyanakkor, hogy éppen ezeknél a szempontoknál nagy az eltérés férfiak és nők között. Utóbbiak mindezeket lényegesen fontosabbnak tartják. A környezettudatosság is terjed: a felmérés kimutatta, hogy a vásárlóknak fontosabb az áru csomagolásának „zöld” mivolta, mint a külleme.
De nem csak a bolti élelmiszerekhez való viszonyunk változik, átalakulóban vannak étkezési szokásaink is. Miközben minden második ember napjában háromszor étkezik, két év alatt nőtt azok aránya, akik naponta négyszer, vagy többször vesznek magukhoz ételt, ráadásul a magyarok közel harmada bevallottan rendszertelenül eszik. Változott 2005-höz képest az ebéd-vacsora arány is, egyre többen inkább a vacsorát tekintik fő étkezésnek, nem az ebédet, s szívesebben esznek este meleget, amit minden negyedik magyar maga készít el, igaz, elsősorban a nők.
