GPS a cipőben

GPS a cipőben

Az amerikai GTX Corporation nemrég GPS-szel felszerelt cipőt tervezett; a jelenleg saját márkanéven forgalmazott lábbelit egyéb, a helyzetmeghatározást kiegészítő szolgáltatásokkal kínálja ügyfeleinek.

Az adóvevők egyre zsugorodó mérete tette lehetővé, hogy a műholdak jeleit fogó csipet, valamint az azt árammal ellátó akkumulátort a lábbeli talpába illesszék. A rendszer e hardverrel így alkalmas arra, hogy segítségével felderíthető legyen viselőjének tartózkodási helye, amelyet a GTX az arra jogosult felhasználóknak saját követő weboldalán megmutat. A csuka segítségével egyrészt megállapítható, merre járnak benne, másrészt a koordináták alapján egyéb telekommunikációs technikák igénybevételével akár figyelmeztetni, vagy irányítani is lehet a cipőben elkószálót – legalábbis addig, amíg az akku bírja, vagyis maximum 3–4 napig. A GTX elsősorban egy szűk piac számára – a feledékeny idős emberek, az értelmi fogyatékosok, a felügyeletre szoruló fiatalok és gyermekek ellenőrzésére – ajánlja a cipőt, amelyet egyébként egy dél-koreai üzemben gyártanak.
Mindeközben persze a csip fejlesztésén is dolgozik a cég. Beltérben ugyanis az adóvevő nehezen működik, ahogyan sűrű erdőben, vagy szűk utcákban sem tökéletes a vétel – ezek azonban a GPS eszközök általános hibái, amelyeket remélhetőleg hamarosan kiküszöbölnek. A jeladós cipő eladásaiban azonban az igazi áttörést inkább a neves cégpartnerek hozhatnák meg; iránta ugyanis csak így kelthető fel az igencsak márkatudatos tizenévesek érdeklődése.

Jégdopping

Manapság alig létezik nemzetközi sportesemény doppingbotrány nélkül – az élsportolók szinte mindent megtesznek az egyre jobb eredmények elérése érdekében. Pedig a teljesítményt legális módszerekkel és trükkökkel is lehet módosítani. Ilyen technikát dolgoztak most ki a németországi Universität Dortmund kutatói: ők az extrém hideget használják atlétáik felkészítésére.

A helyi sporttudományi intézet tudósai abból indultak ki, hogy a nagy hőség – márpedig ez az utóbbi időben igencsak gyakori, úgyhogy sok az ezzel kapcsolatos tapasztalat – lerontja a maratoni futók eredményeit, ráadásul egy-egy nagyobb versenyen sokszor tucatnyi résztvevő szorul túlhevülés (hipertermia) miatt kórházi kezelésre. A hideg tehát, gondolták a kutatók, éppen ellenkező, vagy a teljesítményt növelő hatású lehet. Atlétáikat ezért mínusz 120 fokos kamrába küldték; a tesztek során a lenge öltözékű sportolók alkalmanként két és fél percet töltöttek itt, majd utána futópadon kemény edzésbe kezdtek. A módszernek köszönhetően fél év jeges edzés után jelentősen javult a résztvevők keringése és izmaik oxigénellátása.

A kutatók alaposan utánajártak a témának, és számos egyéb élettani vizsgálatot is elvégeztek a sportolókon. Így derült ki, hogy a 15 fokosnál melegebb külső hőmérsékletnél sokszor a bemelegítés is a kívánttal ellentétes hatású; és az is, hogy a futáshoz szükséges izommunka ilyenkor már túl sok hőt termel, amit verítékezéssel semlegesít a szervezet. Ez az energiatöbblet tehát elvész – kivéve, ha a test perifériái eleve alacsonyabb hőmérsékletűek, mert ilyenkor ez egyébként hő formájában elpazarolt kalóriák a sportfeladatban hasznosulnak. Ezek alapján a tudósok most a különböző fagyasztó alkalmasságok, a hűtőkamra, a jeges mellények, a hideg zuhany, vagy sűrített levegő alkalmazásának előnyeit vizsgálják. Így elképzelhető, hogy a 2008-as játékokon az atléták már nem az öltözőből, hanem egy jégszekrényből kilépve állnak majd a rajthoz.

Földenergia Svájcban

Svájcnak rendkívüli adottságai vannak a környezetbarát megújuló energia termeléséhez: az ország villamosenergia-igényének fele vízerőművekből származik. A lehetséges kapacitásokat azonban e területen már nem lehet növelni, így a zöld energiát pártolók most a geotermikus lehetőségek kiaknázásán dolgoznak. Bázelben egy új típusú, a föld mélyének forróságát kihasználó erőmű épül; a tervek szerint ez 10 ezer háztartást lát majd el árammal és további 2,7 ezret fűt majd télen.

Az úgynevezett hot dry rock technológia során a néhány kilométeres mélységben fekvő forró, pár száz fokos kőzetek energiáját – amely egyébként radioaktív elemek bomlásából származik – nyerik ki úgy, hogy a mesterségesen létrehozott földalatti repedésekbe vizet áramoltatnak, majd, miután az ott felforr, kiszivattyúzzák. E koncepció megvalósítása természetesen számos nehézségbe ütközik. Jóllehet, a bázeli projekt során előnyt jelent a helyi kőzetlemezek speciális, a felszínhez közeli elhelyezkedése, a munkálatokat tavaly decemberben félbe kellett szakítani, mivel éppen e lemezek kivételes orientációja miatt kis erősségű, a Richter-skála szerinti 3,4-es fokozatú földrengést váltott ki a munkálatok során végzett kőzetrepesztés. Bár ez nem érte meglepetésként az erőművet építő társaságot, a Geotermal Baselt, a projekt némi csúszást szenvedett; állítólag 2009 helyett csak 2012-ben kezd majd termelni a földhőerőmű.

Labornapló

A helytelen testtartás

magas vérnyomást okozhat – állítják angol kutatók, és erre anatómiai bizonyítékot is találtak. Arra jutottak ugyanis, hogy a nyakizmok mozgatásáért felelős idegek összeköttetésben állnak a vérnyomás szabályozásáért felelős agyi központtal, így a sokáig megfeszített nyak kóros vérnyomás kialakulásához vezethet.

Egy nílusi halfajtával előznék meg
a maláriát kenyai kutatók. Kísérleteikben az afrikai folyóból származó tilápia 94 százalékkal csökkentette néhány kenyai tóban a malária kórokozóját terjesztő szúnyogok lárváinak számát. A tudósok szerint e halakkal, és nem vegyszerekkel érdemes küzdeni a rovarirtó vegyületeknek mind ellenállóbb moszkitók ellen.

A rendkívül erős mágneses mező
a súlytalansághoz hasonló hatással lehet az anyagokra – derítették ki japán és holland tudósok, akiknek mágneseses mezőben sikerült korábban csak a Nemzetközi Űrállomáson létrehozott fehérjekristályokat növeszteniük.

A napfoltok és az afrikai esőzések
között találtak összefüggést amerikai csillagászok. Szerintük az utóbbi száz év adatai arra utalnak, hogy a napfolttevékenység maximuma utáni esztendők mindig kiugróan csapadékosak az egész kontinensen. A megfigyelés az áradások, földcsuszamlások és járványok elleni védelemben segíthet.

Az absztinenciát hirdető AIDS-ellenes
programok nem segítik a betegség terjedésének lassulását – állapították meg brit kutatók, akik 13 amerikai és több fejlődő országbeli hasonló kampány hatásait elemezték. Szerintük az erre fordított összegeket inkább a prostituáltak és az intravénás kábítószerezők felvilágosítására kellene fordítani.