Az egykori Skála Budapest áruház megszűnésével eltűnik a gulyásszocializmus egyik szimbóluma, amely a legendás Skála áruházlánc első darabja volt. A Skálába ugyanis nem hiába ment be a hetvenes-nyolcvanas évek embere: a centrum áruházakkal való kivételes versenyhelyzetnek köszönhetően volt benne mit keresni! Nem volt lódítás a reklámból egy egész ország által ismert kék-piros Skála Kópé figura szlogenje: „Bemegyek. Kijövök. De milyen jóóól kijövök, ha bemegyek.”
A volt háziasszony is jelen volt (mti) – KÉPGALÉRIA
A bontási munkálatokat a szimbólumhoz méltó esemény nyitotta meg. Az egykori és jelenlegi tulajdonosok részvételével a sajtó képviselői előtt vágták le a felirat „S” betűjét a homlokzatról. Felmerült a lehetőség, hogy a kéken világító hatalmas betűből minden résztvevő kapjon egy darabot. De még mielőtt a lángvágó előkerült volna, kiderült, hogy a Skála-csoportot az 1976-os megalakulása óta irányító Demján Sándor már korábban bejelentette igényét a teljes betűsorra. Így be kellett érni a sajtóanyaggal együtt kiosztott vörös márványdarabokkal, amelyeket vélhetően a padlót borító lapokból vágtak le. Akinek kedve volt, még utoljára tehetett egy kört a kibelezett áruház falai között.
Az áruház helyére a modern követelményeknek megfelelő 40 ezer négyzetméter kiskereskedelmi területtel rendelkező plázát, illetve 100 lakásos épületegyüttest kíván építeni a területet két éve birtokló ING Magyarország Ingatlanfejlesztő Kft. A piac melletti Körössy József utcát sétálóutcává alakítják, melyben éttermek és bárok várják majd a vendégeket. A plázában 13 termes multiplex mozi és a Spar Csoport élelmiszer-áruháza, és egy 1200 autót befogadni képes mélygarázs is helyet kap majd. A beruházás teljes költsége megközelíti a 35 milliárd forintot.
Kő az állóvízbe
Egy új korszakot kezdett 1976-ban a Skála Budapest Nagyáruház megnyitása, amely akkor 20,5 ezer négyzetméteres alapterületével az ország legnagyobb áruháza is lett megelőzve az addig legnagyobb Blaha Lujza téri Corvin áruházat. Demján Sándor, igazgató a bécsi Staffa szövetkezeti áruház mintájára alakította ki az önkiszolgáló rendszerben működő áruházat. Az akkor harmincas éveiben járó Demján ars poeticája szerint “Nézd meg, mit csinál a maszek kicsiben, és azt csináld meg nagyban.” Az eredetileg veszteségesre tervezett áruházat évi 50 millió forint veszteség felett kivették volna a szövetkezetek tulajdonából, és államosították volna. Többek szerint az alapító igazgató ügyességére volt szükség, hogy ez nem történt meg. A Skála beavatkozott az elosztásra alapozott hiánygazdálkodásba, új értelmet adott az önállóságától megfosztott kereskedőknek, akik addig gyakorlatlag állami hivatalnokokként dolgoztak.
Modernizáltak
A Skála ugyanazt csinálta nagyban, mint a kis szövetkezeti ABC-k vidéken: a mikrokörnyezet igényeihez alkalmazkodva, az ellátás felelősségével kínálta áruit, és a kis résekbe tört be a piacon. Rendszeresítették az akkor még csak nyugaton ismert pénztárgép-sorokat, belső mozgólépcsők és andalító zene várta a vásárlókat. Fontos volt a sok parkolóhely, amelyből a legnagyobb budapesti konkurenciát jelentő Corvin csupán néhány tucattal rendelkezett, szemben a Skála Budapest 400 férőhelyes parkolójával.
1979-ben már kisebb vállalatbirodalommal büszkélkedhetett, amit Skála Coop-nak átkeresztelve 1985-ig vezetett. Ez a vállalatcsoport lényegében az ország összes többi áruházát összefogó Centrum Áruházak konkurense volt a rendszerváltásig. Ezzel is magyarázható, hogy az akkori boltok kínálatánál magasabb választék volt rájuk jellemző. Ugyanakkor sokaknak nem tetszett a szövetkezetei alapon létrejövő új áruházlánc, amely az áfészek közös tulajdonában levő Skála Nagyáruház és a Szöváru Nagykereskedelmi Vállalat egyesítésével alakult meg. A Skála Coop ugyanis a központi nagy áruházak fejlesztéséhez szükséges pénzeket a helyi áfészek integrálásával oldotta meg.
Gyártásba is belevágtak
A mintegy 15 ezer áfész-boltot és 60 áruházat működtető szövetkezeti közös vállalat, a Skála-Coop tevékenységébe a kis- és nagykereskedelem, később a külkereskedelem éppúgy belefért, mint ipari, szolgáltató és mezőgazdasági cégek működtetése. A nyugatnémet ITT-vel például színes televíziókat és videomagnókat összeszerelő üzemet, vegyesvállalatot alapított. A Skála-Coop árbevétele az 1979-es hétmilliárdról 1985-re huszonötmilliárd forintra nőtt, nyeresége ötszörösére emelkedett, akárcsak a létszám.
Lassú enyészet
A rendszerváltás után a Skála Coop Rt.-t a német Tengelmann csoport privatizálta, majd 1999-ben összevonta az egykori Centrum áruházakat tömörítő Centrum Rt.-vel. A piaci viszonyok radikális átalakulását jelzi, hogy még így, összeolvadva, külföldi tőkével megerősödve is voltak akik kérdésesnek tartották, mennyire fogja állni a versenyt az új és megalakulásakor egyetlen áruházi lánc a hipermarketek, a bevásárlóközpontok és szaküzletek, valamint a piacon várhatóan megjelenő további cégek versenyével. 2001-ben a Capital Rt. vásárolta meg a Skála Coop Rt.-t, amely a kisebb egységek leválasztásával 2005-ig működtette az egyre elavultabb áruházakat. Ebben az évben egy kínai befektető családi vállalakozásnak adták el- illetve bérbe az áruházláncot. Szintén 2005-ben került a Budai Skála az ING csoport tulajdonába.
