Nem változott júniusban a márciusihoz képest a Szonda és a Figyelő közös mutatója, a Hogylét. Az index 37 pontos stagnálása nem túl szívderítő folyamatok tartósságát mutatja. Az idén tavasz óta publikált mutató (Figyelő, 2007/14. szám), amely 0 és 100 pont közötti értékeket vehet fel, a lakosság gazdasági „hangulatát” méri. Ennek sokféle komponense van, s ezek tükröződnek az új indikátorban is (az egyes összetevőkről lásd táblázatainkat). Egyrészt a jövőre vonatkozó várakozások a jelenlegi közhangulat részét képezik, másrészt az index ugyan a lakosság gazdasági közhangulatára vonatkozik, de abba a személyes (háztartási) anyagi helyzetre és annak változására vonatkozó vélekedések mellett a makrogazdasági helyzettel kapcsolatos vélemények és várakozások is belejátszanak.
A felmérésben megkérdezett 1500 főnek csaknem fele szerint Magyarország komoly válságban van, míg további 37 százalék úgy véli, a helyzet ugyan nem súlyos, de kisebb válság azért mutatkozik. A lakosság fele számít arra, hogy az ország helyzete a következő egy évben rosszabbra fordul, míg az emberek egyharmada stagnálásra számít.
Az összkép tehát borús, ám ennek ellenére a lakosság saját helyzetéről korántsem nyilatkozott ennyire pesszimistán: azt a túlnyomó többség jónak vagy kielégítőnek ítéli meg. Állandósulni látszik ugyanakkor egy 7-8 százalékra tehető réteg, amely korábbi megtakarításainak felélésével tudja csak biztosítani a megfelelő életszínvonalat, s ugyanennyire tehető azok aránya, akik megélhetésükhöz külső segítségre szorulnak.
A lakosság jelenlegi helyzetének megítélése ugyan viszonylag kedvező, ám a jövőre vonatkozó várakozásokról ez már nem mondható el. A júniusi felmérés szerint ugyan 7 százalékponttal csökkent azok részaránya, akik a következő egy év során háztartásuk pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását várják, ám ez még mindig a lakosság fele. Nem csaptak fel azonban optimistának a helyzetüket kevésbé sötéten látók, mivel a stagnálásra számítók részaránya nagyjából ugyanekkora mértékben emelkedett. Ez azt jelzi, hogy a köztudatban nem nagyon gyökeresedett meg a kormány részéről a konvergenciaprogram alapján felvázolt jövőkép, abban ugyanis az idei 3-4 százalékos reáljövedelem-csökkenés után jövőre már szinten tartást vetítenek előre.
A várakozások kedvezőtlen volta miatt a lakosság nem tervezi tartós fogyasztási cikkek vásárlását. Az ezt nyilatkozók aránya már a márciusi felmérésben is nagyon magas volt, júniusban azonban meghaladta a 90 százalékot. Állandóságot mutat a Hogylét index egy másik komponense is. Továbbra is az emberek 58 százalékát tartják szegénynek, e téren nem változott a megkérdezettek megítélése. Ez egyébként érdekesen egészíti ki a magyarok önmagukról és másokról alkotott véleményének ellentmondásosságát: míg saját helyzetüket jónak ítélik meg, másokét és az országét rossznak.
