Gazdaság

Másfél napos év

Bizonyítékuk egészen 1995-ig nem volt arra a csillagászoknak, hogy a Naprendszeren kívül is léteznek bolygók, mert, bár létezésüket feltételezték, csak ekkor fedezték fel az első ilyen úgynevezett exoplanétát.

Azóta viszont csaknem háromszáz továbbit találtak már, köztük igen szokatlan, a Naprendszerben megismertektől alaposan eltérő bolygókat is. Ilyen a nemrég felfedezett TrES-3 jelzésű exobolygó is: ez attól különleges, hogy keringési ciklusa csupán 31 óra.
A TrES-3-at a bolygóátvonulás jelenségének segítségével kapta lencsevégre egy nemzetközi kutatócsoport, vagyis akkor, amikor csillagának fényes korongja előtt áthaladva csekély, ám mérhető fényességcsökkenést okozott.


Másfél napos év 1

Mint kiderült, az új égitest rendkívül gyorsan forog központi csillaga körül: egy teljes ciklus megtételéhez mindössze másfél földi napra van szüksége. A ma ismert legrövidebb keringésű exobolygón, a tavaly felfedezett SWEEPS nevűn egyébként még ennél is gyorsabban, mindössze 10 óra telik el egy ottani esztendő. A két égitest közös tulajdonsága viszont, hogy meglehetősen közel keringenek központi csillagukhoz, és elég nagyok: méretük a Jupiterét is meghaladja, ám sűrűségük alacsony.

A tőlünk mintegy 800 fényévnyire keringő égitestet kicsi, mindössze 10 centiméteres átmérőjű távcsövekből álló hálózattal azonosították a Trans-Atlantic Exoplanet Survey (TrES) nevű program kutatói, akik kifejezetten az exoplanéták felderítésére specializálódtak. A most megismert planéta létezését persze más távcsövekkel, köztük a Keck teleszkóppal is igazolták, és azt az Arizona állam területén működő Hungarian Automated Telescopes Network (HATNet) teleszkópok is észlelték – ezekkel tavaly a magyar Bakos Gáspár az eddig ismert legkisebb sűrűségű exoplanétát, a HAT-P-1-et fedezte fel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik