Puccsszerű volt az új vagyongazdálkodási szervezetről szóló törvénytervezet előkészítése. „Egyáltalán nem az államigazgatásban megszokottak szerint zajlott” – állítja az egyik, agrártárcához közel álló szakember. Szavait a történések is megerősítik, hiszen a sebtében benyújtott „jogszabálypalánta” parlamenti, általános vitáját lezáró szavazás után napokkal tartották az így formális – amúgy kötelező – érdekképviseleti egyeztetést. Számít az idő, mert amint azt a nagyobbik kormánypárt képviselői megerősítették, még a nyári törvényhozási szünet előtt meg akarják tartani a végszavazást, hogy őszre munkához láthasson az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-t, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot (KVI) és talán a Nemzeti Földalapot is magában foglaló csúcsszervezet, a Nemzeti Vagyonkezelő (NV) Zrt.
Varga Mihály. A fideszes politikus elképesztõnek tartja, hogy a privatizáció sorsát nem a parlament, hanem maga a végrehajtó szervezet határozná majd meg.
AGRÁRFÉLELMEK.
Ha júniusban valóban elfogadják a törvényt – jóllehet, az ellenérdekeltek eddig sikerrel lobbiztak az átalakítás elodázásáért (Figyelő, 2006/47. szám) -, akkor hamarosan megkezdődhet az állami vagyonkezelés átalakítása. A június elején az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat értelmében 2008. január 1-jével nemcsak az NV Zrt. alakulna meg, de kikerülne a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok törvényben meghatározott köréből jó néhány nagy és értékes állami vállalat, illetve cégrészesedés (lásd a keretes írást).Mindez magyarázza a „puccsszerűséget” is, hiszen „normál menetben” ezzel a koncepcióval bizony az is kétséges lett volna, törvény lesz-e egyáltalán a tervezetből. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága leszavazta a javaslatot – emlékeztet Varga Mihály fideszes politikus, volt pénzügyminiszter, aki elképesztőnek tartja, hogy ha a vagyongazdálkodási törvényt ebben a formában elfogadják, akkor a magyarországi privatizáció sorsát nem a parlament határozza meg, hanem maga a végrehajtó szervezet dönt.
Gráf József. A föld-mûvelésügyi miniszter szerint nem az új szervezet hovatartozása a fontos, hanem az, hogy a birtok-politika irányítása ezután is az agrártárcánál marad.
Az agrárlobbinak szintén nagyon nem fűlik a foga a Nemzeti Földalap elcsatolásához a földművelésügyi tárcától és a beolvasztásához a titokzatos, rendkívüli jogosítványokkal felruházandó privatizációs és vagyonkezelő csúcsszervezetbe. Ángyán József ellenzéki képviselő, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége szakértője úgy fogalmazott, minden támogatást megadnak Gráf József miniszternek, hogy „keresztbefeküdjön” a földalapot beolvasztó kormányzati szándék előtt. Az agráraggódás olyan mérvű, hogy az általános vita lezárása előtt a Figyelő információja szerint még a fő koalíciós párt agrárképviselői is szembehelyezkedtek a törvénytervezettel, így az előkészítésért felelős Pénzügyminisztérium (PM) megváltoztatta a zrt. stratégiai irányítására (gyakorlatilag az igazgatósági teendők ellátására) hivatott Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács személyi összetételét. Eredetileg az elnöki poszt mellett a PM 3, a gazdasági tárca 2, a földművelésügyi pedig 1 személyt delegálhatott volna. Az új javaslat szerint – cserébe az MSZP-s agrárképviselők támogatásáért – a PM egy „széket” átad az agrártárcának, amely így két fővel képviselteti magát a tanácsban. A pénzügyi tárca pedig az elnökkel együtt csak három posztot kapna. (Az NV felügyeletére egy ellenőrzőbizottságot alakítanának. Ez utóbbi az ÁPV Zrt. felügyelőbizottságához hasonlóan épülne fel, az Országos Érdekegyeztető Tanács két oldala, a parlamenti pártok delegálnának oda tagokat, elnökét pedig az Állami Számvevőszék jelölné.)
A tanács tagjai kijelölésének szabályai így sem töltik el örömmel az ellenzéki képviselőket, annál is kevésbé, mivel értesüléseink szerint egy korábbi javaslat szerint az ellenzék is delegálhatott volna tagokat. Varga Mihály kifogásolta azt is, hogy a testületben a pénzügyi és gazdasági tárca mellett csupán az agrárminisztérium képviseltetheti magát. Sem a honvédelmi, sem a környezetvédelmi tárca illetékese nem lesz jelen, pedig az új szervezet rendelkezhet a kezelésébe kerülő természetvédelmi és katonai földterületekről, vagyonról is.
Változó leosztás
Kikerülnek a tartós állami tulajdonban maradók köréből2 ● Szerencsejáték Zrt. (100%) ● Tokaj Kereskedőház Zrt. (99%) ● Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. (99%) ● Budapest Airport Zrt. (25%+1 szavazat) ● Vízközmű cégek (50%+1 szavazat)
Változik az állam által megtartandó részesedés mértéke3 ● Magyar Villamos Művek Zrt. (99% és 75%+1 szavazat) ● Magyar Posta Zrt. (100% és 75%+1 szavazat)
100 százalékos állami tulajdonban maradnak ● MÁV Zrt. ● Paksi Atomerőmű Magyar Fejlesztési Bank Zrt. ● Regionális Fejlesztési Holding Zrt. ● Államadósság Kezelő Központ Zrt. ● Erdőgazdaságok
1A fontosabb társasá-gokra vonatkozóan; 2Zárójelben a jelenlegi törvény szerint mini-málisan megtartandó része-sedés; 3Zárójelben a jelenlegi törvény szerint mini-málisan megtartandó részesedés, illetve az új arány. Forrás: Figyelő-gyűjtés
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szavai szemlátomást nem tudták maradéktalanul eloszlatni a parlament mezőgazdasági bizottságában egybegyűltek kételyeit. A miniszter szerint nem az új szervezet hovatartozása a fontos, hanem az, hogy a birtokpolitika irányítása ezután is az ő kezében marad. Lépni pedig kell, mert ha most nem változtatnak, akkor 2011-ben, amikor lejár a külföldiek földvásárlásának szabaddá tétele ügyében az EU-tól kapott átmeneti mentesség, a külföldiek kezébe játszanák át a földet – figyelmeztetett Gráf. Mint hozzátette: nem igaz, hogy csak nagy földcsomagokat kínál a földalap, hiszen Mezőhegyes és Békéscsaba térségében kifejezetten a magángazdák számára 1-2-5 hektáros parcellákat is felkínáltak. Igaz a liciten nem csak a gazdák jutottak földhöz.
Néhány hektáros és (50-120 millió forintért) 100-250 hektáros birtoktesteket egyaránt kínálnak eladásra – erősítette meg a Figyelőnek Tömör László, a Nemzeti Földalap vezetője is. A nagyobb csomagokkal az is cél, hogy egyszerre ne csak az értékes, hanem a kevésbé jó földeket is kiárusíthassa az alap, ne maradjanak a rossz földek az állam nyakán. Arról azonban semmit sem tudott Tömör László, hogyan folytatódik az alap működése szeptembertől, az új felállásban, és ebben neki mi is lesz a szerepe, ha egyáltalán lesz. Márpedig az ellenzéki aggodalom éppen amiatt van, hogy az új szervezet csak több tízmilliós csomagokat értékesít majd, átalakítván a magyar birtokszerkezetet.
POZÍCIÓHARC. Agrárberkekben – éppen az esedékesnek tartott kormányátalakítás kapcsán – azt új vagyonkezelői szervezetben megszerezhető „pozíciókat” tartják a hirtelen felgyorsult átszervezés egyik motorjának. A Gráf Józsefet meghallgató mezőgazdasági bizottsági ülésen fel is vették az ellenzéki képviselők, hogy a hírek szerint a Miniszterelnöki Hivatalt és a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy Györgyöt ültetik majd az NV Zrt. elnöki székébe. Gráf ugyan átsiklott az észrevétel felett, de a lobbik csatája érezhető a pozíciók megszerzésért. A Figyelő más forrásból úgy értesült, hogy ha nem Szilvásy, akkor a pénzügyi tárca államtitkára, Tátrai Miklós a lehetséges elnök. Az viszont már biztos, hogy a földalapot felügyelő vezérigazgató-helyettes nem Benedek Fülöp FVM államtitkár, a földalap volt vezetője lesz. Ezt személyesen az érintett mondta a Figyelőnek (de azt elismerte, hogy a vagyongazdálkodási tanácsba történő esetleges delegálásáról folynak a tárgyalások). Információnk szerint az ominózus vezérigazgató-helyettesi posztra Tömör László az egyik esélyes, bár a szakminiszternek és az MSZP-nek állítólag más jelöltje is van.
Privatizálandók köre
Amennyiben a parlament áldását adja a kormányzati javaslatra, úgy a törvénytervezet részeként a kisebbségi részesedések (Magyar Villamos Művek Zrt., Magyar Posta Zrt., Budapest Airport Zrt.) mellett a Szerencsejáték Zrt. teljes részvénycsomagja is eladósorba kerülhet. Így elvben a magánosításról már a törvény szeptemberi életbe lépése utáni első kormányülésen döntés születhet. Veres János pénzügyminiszter a javaslat ismertetésekor viszont sietett leszögezni, hogy e cégek nem kerülnek ki a vagyonkezelés köréből, és jelenleg semmilyen döntés nincs a privatizációjukról. Igaz, Veres közölte azt is: nincs olyan érv, amely miatt e cégeket 10-20 éves távlatban állami tulajdonban kellene tartani. Az ellenzék e javaslat kapcsán ismét az aranytojást tojó tyúk (a Szerencsejáték Zrt.) levágásáról beszél. Tény viszont, hogy a Szerencsejáték Zrt. esetleges eladása esetén továbbra is évi 60-70 milliárd forinttal gazdagítaná a költségvetést, tekintve, hogy a szerencsejátékból származó haszon szinte teljes egészét játékadó és személyi jövedelemadó formájában – nem pedig osztalékként – vonja el az állam. A 2005-ben elért 133 milliárd forintos árbevételéből 57 milliárdot fizetett be a cég a költségvetésbe, míg „csupán” 3,5 milliárd forintot továbbított osztalékként a tulajdonost képviselő ÁPV Zrt.-hez. Kérdés, a politikailag kényes, nagy vagyonelemeket érintő további privatizációs döntéseket mer-e vállalni a kormány, vagy csupán vésztartalékként tekint a javaslat végig vitele esetén „felszabaduló”, sokmilliárdnyi vagyonra. Kérdéses, a regionális vízközmű cégek sorsa is. Az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt heti ülésén a szakszervezetek e mellett a munkavállalók részvényjuttatását garantáló passzusokat is hiányolták a tervezetből.
Ki kit győz le?
ÁPV Zrt.
Már 1994-ben, majd 1998-ban is felmerült az állami vagyonkezelés gyökeres átszervezése, és már akkor megérettek a változások arra, hogy a KVI és az ÁPV Zrt. egyetlen szervezetbe olvadjon össze – mondja Mihályi Péter, egykori privatizációs kormánybiztos-helyettes. A szakértő szerint nem is meglepő, hogy az Országgyűlés elutasította a sürgősségi tárgyalást, hiszen semmi olyan nincs a több éve készülő javaslatban, ami a sürgősséget indokolná. Már csak azért sem, mert már 13 évvel ezelőtt be kellett volna azt nyújtani – jegyzi meg ironikusan Mihályi. Varga szerint hatékonyabb lett volna az egyik meglévő szervezethez csatolni a másik kettőt, hiszen úgyis ugyanazok fogják irányítani, mint a jelenlegieket.
Közben információink szerint a KVI és az ÁPV Zrt. felső vezetésében folyik a találgatás arról, hogy melyikük szenvedi meg kevésbé a folyamatot, mely osztályok és vezetők válnak feleslegessé az elkerülhetetlen szervezeti racionalizálás során. A vagyongazdálkodási csúcsszervezet vezérigazgatói posztjára több aspiránsról hallani, főleg a jelenlegi ÁPV Zrt. vezérkarából, amely szervezet ellenzéki források szerint amúgy is igyekszik maga alá gyűrni a formálódó új céget. Sajátos körülmény, hogy míg a KVI költségvetési szerv, döntően köztisztviselőkkel és közalkalmazottakkal, addig az ÁPV Zrt.-nél a versenyszférában jellemző magas fizetéseket vehetnek fel. Igaz, egyre kevesebben, hiszen az eladandó állami vagyon is mind kisebb.
Míg 2004-ben még 300-an dolgoztak a szervezetnél, a mai 150 fős létszám is aligha lesz tartható, hiszen immár a Malév eladását lezáró szerződések is elkészülnek lassan, és jelenleg az eladhatóvá nyilvánított vagyonelemek közül a még megmaradt nagyobbak (FHB részvénycsomag, a Honvédelmi Minisztérium agrárcégei) értékesítése folyik. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy az ÁPV Zrt. vezetése 60, legfeljebb 80-90 fő továbbfoglalkoztatását látja biztosítottnak az új szervezetben. A KVI adminisztratív létszáma 320 fő körüli, beleértve a tucatnyi regionális kirendeltségen dolgozó munkatársat is.
