Apróbetűs kockázatok

Hiába volt L. Klárának életbiztosítással kombinált lakáshitele, amikor a férje meghalt, nem fizetett neki a biztosító. A húsz évre eladósodott banki ügyfél ugyanis elmulasztotta az apró betűk végigböngészését, és egészen a szomorú eseményig abban a hitben élt, hogy vele együtt házastársára is kiterjed a biztosítási fedezet – a kölcsönt ugyanis ketten vették fel, a férj adóstárs volt. Bizonyára nem ő az egyetlen, aki beleesett a kombinált konstrukciók egyik csapdájába. A probléma az, hogy a hitelkontraktus és az életbiztosítási szerződés e termékeknél is külön életet él, ezért a szerződőt és a kedvezményezettet igen körültekintően kell meghatározni. Azt a személyt kell bebiztosítani, akinek esetleges halála a leginkább érinti a hitel visszafizetésének feltételeit. Az apró betűket pedig itt is alaposan tanulmányozni kell.

Rajz: Corbis

Az alapkoncepció – nevezetesen, hogy életbiztosítással mérsékelhető a lakáshitelek visszafizetésének kockázatai – önmagában teljesen rendjén való, és a friss statisztikák alapján egyre nagyobb igény is van rá. Nem véletlen, hogy az elmúlt két évben igencsak megszaporodtak a kapcsolt konstrukciók, egyes biztosítóknál már a 10 százalékot közelíti az arányuk. A felfutás még erősebb azóta, hogy a megszorítások miatt a lakossági jövedelmek színvonala olyan változásokon ment keresztül, amelyek komolyan érinthetik a lakosság hitelképességét. Márpedig mostanra már legalább 4,5 ezer milliárd forintnyi banki kölcsön megtérülése forog kockán.

Páros konstrukciók

A lakáshitelek mellé köthető életbiztosítások főbb típusai:

HITELFEDEZETI. A biztosító a banki adós elhalálozása esetén vállalja a hitel további törlesztését.

VEGYES. A biztosító halál esetén átveszi a törlesztést, ha pedig a szerződő életben van a futamidő végén, akkor az előre meghatározott biztosítási összeget (ami célszerűen a banknak esedékes tartozással egyezik meg) kifizeti a banknak. A szerződő a futamidő alatt a banknak fizeti a kamatot és a biztosítónak a biztosítási díjat; a biztosító ez utóbbiból (hozammal együtt) törleszti a tőkét.

UNIT-LINKED. Olyan vegyes biztosítás, amelynél nincs garantált lejárati összeg, és a befektetési portfólió összetételét az ügyfél határozza meg.

NEM KÖTELEZŐ. A nagyobb lakossági ügyfélkörrel bíró hazai bankok gyakorlata hasonló. Ha valaki lakáshitelt igényel, akkor elvileg nem kötelezik arra, hogy a törlesztést életbiztosítással is fedezze, igaz, bizonyos esetekben előfeltételül szabják ezt (lásd a táblázatot). Mostanra szinte mindegyik bank kifejlesztett egy kombinált konstrukciót is: ilyenkor a cégcsoporton belüli biztosító, ennek híján pedig egy-két kiválasztott stratégiai partner termékét fogadják el fedezetként. Az első generációs hitelfedezeti (kockázati típusú) életbiztosítások mellett pedig egyre inkább az önálló termékként is népszerű befektetéssel kombinált (unit-linked) módozatok aratnak. Tény, hogy ezek adják a legnagyobb szabadságot a szerződőnek. Az ő kezében van például a befektetési portfólió összeállításának joga, de a kockázata is. Ha a választott portfólió a reméltnél gyengébben muzsikál, a futamidő végén a rendelkezésre álló pénz akár kevesebb is lehet annál, mint amennyit a lakáshitelt nyújtó bank elvár. Mivel a hitelt mindenképpen törleszteni kell, az ügyfél ez esetben tehát hazardírozik, miközben alapvető célja éppen a rizikó csökkentése volt.

Erre a jelenségre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb szektorjelentése is felhívja a figyelmet, mondván: azt a hitelkockázatot, amelyet a bankok a biztosítókra hárítanak, az utóbbiak részben továbbpasszolják az ügyfelekre. Amennyiben a szerződők ezzel tisztában vannak, úgy nincs is semmi baj, ám akad jó pár részletkérdés, amelyről a kombinált módozatoknál különösen fontos tájékozódni. Például a biztosítás áráról, az ugyanis a laikus számára nem éppen szembeötlő. A kockázati biztosítás díja valahol a havi törlesztőrészlet 5 százaléka körül mozog, de a többi típus költségeit már nehezebb kibányászni. Főleg úgy, hogy ezek a tételek a hitelek teljes hiteldíj-mutatójában (THM) sincsenek benne, így érdemes külön rákérdezni.

A felügyelet által most indított fogyasztóvédelmi akció egyébként éppen a kellő tájékoztatást szorgalmazza, de legalább ilyen fontosnak jelöli meg a biztosítók rugalmasságát is. Ennek hiánya miatt ugyanis korábban szép számmal adódtak problémák (Figyelő, 2006/40. szám). Előfordult például, hogy valami miatt mégsem jött létre a hitelügylet, miközben az ehhez kapcsolódó biztosítási szerződésen már megszáradt a pecsét. Az ügyfél hiába kérte ez utóbbi felbontását (mondván: hogy ha nincs hitel, akkor nincs rá szüksége), a biztosító már nem volt hajlandó sztornózni. A felügyelet tapasztalatai szerint ma már nincs ilyen gond, és a lapunknak nyilatkozó banki vezetők is állítják: a velük együttműködő biztosítók nem makacskodnak.

Önkéntesen

• Nem kötelező életbiztosítást kötni a lakáshitel mellé: ■ Budapest Bank ■ CIB ■ Inter-Európa Bank ■ K&H ■ OTP ■ Raiffei-sen Bank

• Nem kötelező, de egykeresős háztar-tásnál előírhatják: ■ Erste ■ MKB

Kicsit más a helyzet, ha az ügyfél előtörlesztéssel gyorsítja meg a hitelének lejártát, ilyenkor még most is nehéz kiszállni a biztosításból. A harmadik évtől kezdve jellemzően van lehetőség a visszavásárlásra, ám ez szinte mindig tekintélyes veszteséggel tehető meg, a lejárati összeg bizonyos százaléka a biztosítónál marad. Sőt, az egyébként járó adókedvezményt is vissza kell fizetni. Jobban járhat a szerződő, ha ehelyett inkább díjcsökkentést, vagy úgynevezett díjmentes leszállítást kér, ez esetben már nem kell fizetnie a biztosítónak, de a szerződés – igaz, kisebb biztosítási összeggel – életben marad.

Mielőtt valaki 10-20 évre igent mond a kombinált hitelt nyújtó bankcsoportnak, azt is érdemes tisztáznia, mi a helytállás sorrendje. Például, a szerződő esetleges halálakor a készfizető kezes, vagy a biztosító lép-e be először a kárenyhítés folyamatába. S noha triviálisnak tűnik, azt sem árt megtudakolni, majd a szerződéstervezeten ellenőrizni, hogy a biztosító kártérítése, vagy a jelzálogjog érvényesítése történik-e meg előbb, ha a sajnálatos esemény bekövetkezik.

NYERÉSZKEDNEK. A kombinált konstrukciókkal az ügyfél és a bank alapvető célja elvben ugyanaz: a kockázatok mérséklése. Ugyanakkor a bankok és a biztosítók részéről a profitszerzés sem utolsó szempont. Nem véletlen, hogy az első kombinált termékek azon pénzügyi csoportoktól indultak el, amelyek bankkal és biztosítóval egyaránt rendelkeznek, ahol pedig valamelyik hiányzik, ott is élénk párkeresés zajlik. A biznisz nagy, így a bankok (például az MKB) biztosítót, biztosítók pedig (köztük az Allianz) bankot alapítanak, de minimum stratégiai megállapodással hajtják közösen a hasznot.