Előbb-utóbb kénytelen lesz a magyar pénzügyi vezetés vagy eltörölni a forint árfolyamsávját, vagy a sávközepet eltolni annak érdekében, hogy a forint felértékelődhessen, s így csökkenjen az infláció – véli egy elemzésében a Credit Suisse (CS) bank. Az erősebb forint azonban rontja az export versenyképességét, s ezen keresztül visszafogja a már amúgy se valami fényes GDP-növekedést.
A CS úgy gondolja, hogy a sáv eltolása kevesebb kockázattal jár, mint a sávközép eltörlése, vagyis a szabad lebegésre való áttérés, így a kormányzat várhatóan az előbbit választja. A bank szerint ezért a kormány az árfolyamsávhoz nem nyúl addig, amíg a gazdasági növekedés fel nem gyorsul ismét, így a sáveltolás legvalószínűbb időpontja 2008 második fele lehet. Az elemzők becslése szerint 6-8 százalékkal tolhatják el a sávot, így annak erős széle a jelenlegi 240,01 forintról 221-225 forintra módosulna az euróval szemben.
A forint erősödése melletti legfőbb érv az, hogy így segíteni tudja az infláció mérséklését. A jegybank előrejelzése és a Reuters konszenzusa szerint az áprilisban az előző év azonos időszakához képest mért 8,8 százalékos infláció 2007 végére 5 százalékra süllyed, a jövő év végére pedig 3,4 százalékig csökken. A 2006. szeptemberi és a 2007. januári áremelések „kihullása” az indexből 2007 szeptemberében és 2008 januárjában számottevő csökkenést von maga után az inflációs rátában. Azonban félő, hogy az inflációs várakozások ismét felerősödnek az elmúlt csaknem egy év folyamatai után, s a béremelkedés körül is nagy a bizonytalanság. A jegybank monetáris tanácsa éppen e tényezőkre hivatkozva nem csökkentett kamatot az utóbbi néhány ülésén, dacára a piaci várakozásoknak.
Az MNB csak 2009 első negyedévében számít arra, hogy az infláció visszatér a 3 százalékos célhoz. A kormány a CS szerint tulajdonképpen elfogadhatóan mondja, hogy a konvergenciaprogramban tervezett üteménél nem tud erőteljesebb és gyorsabb fiskális szigorítást véghezvinni, így az infláció lassításában nagy szerep juthat az árfolyamnak. Az erős forintnak lehet egy csekély, de kedvező mellékhatása is: a magánszektor devizaadósságának – amely a GDP 30 százaléka körüli – törlesztő részleteit olcsóbbá teszi. Az euró jelenlegi, 250 forint körüli árfolyamához becsült 6-8 százalékos felértékelés a magánszektor devizaadósság után fizetendő kamatkiadásait a GDP 0,1 százalékával mérsékelné.
A bank szerint a forintnak az euróval szemben tavaly július óta bekövetkezett 11-12 százalékos felértékelődése nem rontotta az export növekedését, ez azonban elsősorban annak volt köszönhető, hogy a német gazdaság importkereslete töretlen maradt. Abban az esetben viszont, ha az eurózónában korrekció következik be, s az erős euró visszafogja némileg a német gazdaság növekedését, a magyar kivitelt már érzékenyen érintheti a még tovább erősödő forint. Így célszerű megvárni, míg a GDP-növekedés az idei mélypont után ismét meglódul, márpedig az erre utaló biztos jelek 2008 második fele előtt nemigen várhatók.
