Egy magántőke társaság 2,4 milliárd fontos felvásárlási ajánlatát javasolta részvényeseinek elfogadásra a brit EMI zeneműkiadó. Könnyen lehet azonban, hogy ez a hír csupán felhívás keringőre a szakma nagyjai felé, s kemény küzdelem veszi kezdetét az iparág harmadik legnagyobb szereplőjének ellenőrzéséért.
A zeneműpiac egy másik nagyágyújával, a Warner Music Grouppal régóta flörtölgető EMI közölte, hogy elfogadja a Terra Firma Capital Partners nevű befektetési társaság felvásárlási ajánlatát, ezt találván a legvonzóbbnak. Elemzők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy a részvényenként 265 pennys ajánlat könnyen árharcot robbanthat ki, s a Warner hamarosan kecsegtetőbb összeggel próbálja meg megnyerni a részvényesek kegyeit, sőt többen még azt is megjegyzik, hogy a Terra ajánlata éppen hogy kedvező a Warnernek, mivel megszabja az EMI „minimum” árát.
Az EMI a közelmúltban három befektetési társaság és a Warner számára is lehetővé tette, hogy betekintsenek könyveibe, s ajánlatot tegyenek. Piaci vélemények szerint a legcélszerűbb az lenne, ha a Warner venné meg az EMI-t, ugyanis így van csak lehetőség a szinergiák kihasználására, a költségek csökkentésére és a kínálat növelésére.
A Terra Firma azonnali készpénzt kínál, s e tranzakció nem igényel versenyfelügyeleti jóváhagyást – indokolta mindezen érvek ellenére a cég döntését az AP hírügynökségnek John Gildersleeve, az EMI elnöke, utalva arra, hogy a Warner-EMI frigy aligha lenne elképzelhető elhúzódó felügyeleti vizsgálódások nélkül, ráadásul azt követően a hatóságok egy sor feltételt is szabnának.
A zeneműkiadás komoly konszolidáció előtt áll, a CD-eladások ugyanis világszerte erősen csökkennek. Egy iparági szervezet becslései szerint a zenei anyagok eladásai tavaly 3 százalékkal mérséklődtek, s hiába duplázódott meg a digitális formátumban eladott zenékből származó bevétel, ez nem volt képes kompenzálni a CD-k visszaesését és a kalózkodást.
Az EMI nemrégiben több figyelmeztetést is kiadott a befektetőknek arról, hogy idei eladásai nem alakulnak valami fényesen, árbevétele az idén 15 százalékkal eshet vissza. Elemzők ugyanakkor úgy gondolják, hogy a két legnagyobb piaci szereplő, a Warner és a Universal helyzete nem igazolja az EMI pesszimizmusát. Szerintük a gond nem a piaccal, hanem inkább a brit céggel van, mégpedig annak gyenge amerikai eladásaival.
A Warner és az EMI az elmúlt hét évben többször is nekifutott az egyesülésnek, tavaly nyáron azt követően hagytak fel a tárgyalásokkal, hogy az EMI nem fogadta el a Warner 2,1 milliárd fontos ajánlatát. A gigászok frigye kapcsán intő jel lehet a Sony és a BMG fúziós kálváriája is. A két társaság 2004-ben egyesült, s az EU illetékes hatóságai ennek zöld utat is adtak. Az Európai Bíróság azonban tavaly nyáron megvétózta az akkori EU-döntést, s így a két cég újra kénytelen végigjárni az uniós bürokrácia labirintusát, és szembenézni a versenyfelügyeleti hatóságok kérdéseivel és feltételeivel.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
