Mintegy 5 milliárd forint értékben postázott parkolási bírságról szóló értesítést az év elején a Centrum Parkoló Kft. A fellebbezés és panaszáradat persze nem maradt el: ismét tömegével kerültek elő olyan esetek, amikor az autós nem ismerte el a büntetés jogosságát. Fürst György, a társaság ügyvezető igazgatója március közepén úgy kalkulált: a bírság összegének 5-10 százalékát biztosan befizetik maguktól a járműtulajdonosok, a többit pedig behajtja majd egy követeléskezelő cég. A társaság így is több százmilliós bevételre számíthat. Csakhogy az önkormányzatokkal kötött szerződések alapján a kerületek ebből szinte semmit nem látnak.
A kezdetek
A fővárosi parkolás „újkori” története 1999 szeptemberében indult, amikor is a VI., a VII., és a VIII. összefogott, lényegében azzal a céllal, hogy kikerüljék a fővárosi önkormányzatot. Egy szindikátusi szerződéssel létrehozták a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulását (FÖPT) „a tulajdonukban álló közterületek parkolási rendszerének és a parkolás szabályozásának az összehangolására, a közterületi parkolóhelyeik üzemeltetőjének kiválasztására, a parkolók üzemeltetőjével való elszámolás és az üzemeltetés ellenőrzésére”. A szervezet 2000 elején megkezdte a pályázat lebonyolítását, csakhogy már ebben a körben probléma adódott. Először ugyanis a társulás koncessziós pályázatot írt ki, a pályázó négy cég közül a Centrum Parkoló Kft. ajánlatát tartották a legjobbnak. Később azonban kiderült, csak a képviselőtestület kötheti meg a szerződést, ezért a FÖPT végül zárt pályázatot hirdetett, amelyre immár kizárólag az első pályázat résztvevőit hívta meg. A Centrum Parkoló győzelme így nem volt meglepetés.
A FÖPT végül 2000 márciusában tíz évre szóló, 2009 szeptemberéig érvényes üzemeltetési szerződést kötött a Centrummal. A bevételből azonban nem gazdagodtak meg a kerületek. Az előnytelen szerződést Bajor Zoltán, a VI. kerületi képviselőtestület szabad demokrata tagja a Fővárosi Főügyészségen megtámadta, de hosszas huzavona után az ügyészség bűncselekmény hiányában lezárta az ügyet. (A Centrum Kft. és a FÖPT közötti teljes történetet a Figyelő legfrissebb számában olvashatják.)
Alpolgármesterből Centrumos
A Centrum tulajdonosi hátterében úgy tűnik, több politikus is áll. Kupper Andrásnak (Fidesz) azonos nevű nagybátyja 75 százalék fölötti tulajdont szerzett a Centrum Parkoló Rendszer Kft.-ben., de
Somlyódy Csaba szocialista politikus is szerepelt a tulajdonosok között.
Talán ennél is beszédesebb Fürst Györgynek, Terézváros korábbi, vagyongazdálkodásért felelős szocialista alpolgármesterének a pályafutása. Feltűnt Borsány György szocialista polgármester titkáraként, 1998-ban VI. kerületi képviselővé választották, majd 2002-től 2006-ig Verók István szocialista polgármester mellett a vagyongazdálkodásért felelős terézvárosi alpolgármesteri posztot töltötte be. A kerületi ingatlanok értékesítését ebben az időszakban ő készítette elő, így több Andrássy úti palota eladását is. Ez utóbbi ügyletek kapcsán hét szerződést az ügyészség jelenleg is vizsgál; a bérpaloták eladásánál felmerült, hogy gyorsított eljárásban, verseny nélkül, súlyosan áron alul értékesítette az önkormányzat Fürst György javaslatára a világörökség részének tekintett értékes ingatlanokat.
Fürst alpolgármestersége idején mindvégig a FÖPT élén állt, tavaly ősszel azonban Fürst nem jelöltette magát az önkormányzati választásokon, és októberben már a Centrum Parkoló Kft. vezérigazgatói székében landolt, miután már májusban a Centrum által létrehozott Első Mobilfizetés Elszámoló (EME) Zrt.-ben is az igazgatóság elnöke lett. A Figyelő információi szerint a Centrum abban a reményben alkalmazta az egykori alpolgármestert, hogy a 2009 végén lejáró parkolási szerződések meghosszabbításában hatékonyan fogja képviselni a céget. A szerződéshosszabbítás előkészítését lapunk értesülése szerint már megkezdték.
A cégbe apportálta magát
„Miért baj az, hogy azzal foglalkozom, amihez értek?” – kérdez vissza Fürst György, amikor a politikusi pályafutása és az önkormányzatokkal szerződésben álló Centrumban betöltött mai szerepe közötti összeférhetetlenséget firtatjuk. A parkolási piac szereplőit alaposan ismerő fideszes forrásunk sem furcsállja ezt a fordulatot a volt alpolgármester karrierjében. „Bonyolult a parkolási jogszabályok rendszere, sehol nem tanítják. Magyarországon talán tíz olyan ember lehet, aki átlátja ezt. Ha valaki szakembert keres, közülük kell választania. Fürst György, miközben négy évig vezette a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulását, szakemberré vált” – állítja a jobboldali politikus. Az alpolgármesteri időszak tehát megalapozta Fürst újsütetű üzleti karrierjét.
Csakhogy minden jel szerint az ex-alpolgármesternek meghatározó szerepe van abban, hogy a Centrum által alapított EME Zrt. mára Budapesten monopolhelyzetben van: ha valaki mobilon szeretné fizetni a parkolódíjat, csak ezen a cégen keresztül teheti.
Tranzakciós díj
Az EME Zrt. által bevezetett szisztéma lényege, hogy az autósok szerződést kötnek a társasággal, amely nyilvántartásba veszi őket. A cég számlájára befizetnek minimum 5 ezer forintot, amelyet a későbbiek folyamán „leparkolhatnak”. Az elszámoló társaság minden parkolás után még 45 forint tranzakciós díjat számít fel, ez a cég haszna. S természetesen a befizetett összeggel is kedve szerint gazdálkodhat, akár befektetéseket is eszközölhet a pénzpiacon.
Budapesten viszont az EME mellett senki nem rúg labdába – ugyanis tavaly nyáron és ősszel a Centrum mellett a másik két fővárosi parkoló cég, a Budapesti Önkormányzati Parkolási (BÖP) Kft., és a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás (FKPT) is megállapodott az EME Zrt.-vel abban, hogy az autósok a cégen keresztül fizethetnek maroktelefonnal. A Figyelő megkereste a legnagyobb mobiltársaságok képviselőit, akik elmondták: tavaly nyár óta hosszú tárgyalássorozatot folytattak az EME Zrt.-vel annak érdekében, hogy előfizetőik Budapesten közvetlenül használhassák a távközlő cégek által kifejlesztett mobil-vásárlás szolgáltatást, amikor parkolni szeretnének. A képviselőik Fürst György elnökkel tárgyalnak, de valahogy több mint fél éve nem sikerült közelebb kerülni a megállapodáshoz.
A mobilcégek sem értik
A mobilszolgáltatók szerint az ő megoldásuknak a fogyasztókra nézve csak előnye lett volna. A mobilos fizetéshez nem kellene e célra külön szerződést kötni, és nem kell előre egy fillért sem fizetni, ráadásul az sms-díjon kívül tranzakció-díjat sem számolnak fel. Semmi nem indokolja tehát egy közbeiktatott cég szereplését ezen a piacon – legalább is a fogyasztó szemszögéből. A fővárosban viszont az EME Zrt. olyan szerződési feltételeket szabott, amelyeket a fogyasztóik érdekében nem vállalhattak a mobilcégek. Budapesten tehát az autósoknak nincs választásuk: ha mobillal akarnak fizetni, akkor ezreket fizetnek előre az EME Zrt.-nek.
(További részleteket a témával kapcsolatban a Figyelő legfrissebb számában olvashat!)
