Kitart az előző negyedévben megfigyelt pozitív tendencia a kkv-k körében, emelkedett a konjunktúra index, s az év eleji megingás után áprilisban már a bizonytalansági index is javult; igaz, a jövőre vonatkozó várakozások borúlátóbbak lettek – derül ki a Figyelő, a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank közös kutatásából, amely 312 cégvezető megkérdezése alapján készült.
Az elmúlt három hónapban a kkv-k termelése enyhén emelkedett, s némileg javult a vállalkozások jövedelmezősége is. A felmérésből kiderül, hogy a konjunktúra élénkebben jelentkezik a közepes cégek körében, mint a náluk kisebb és – némi meglepetésre – a nagyobb társaságoknál. A stabil külföldi keresletre utal, hogy az exportáló és külföldi tulajdonban lévő vállalatok kapacitáskihasználtsága az elmúlt fél évben csaknem 80 százalékos volt. Ezzel szemben a magyar tulajdonú és kizárólag belföldre szállító cégek kapacitásaik mindössze háromnegyedét használják ki, bár az elmúlt negyedév során e körben is mutatkozott némi javulás.
A kkv-k rendelésállományára ebben a negyedévben is jellemző volt a külpiacok erős, illetve a belföldi piac gyenge kereslete, ám a kettő közti különbség csökkent valamelyest a januári felmérés által mutatotthoz képest. Az év második felében a kormány makrogazdasági kiigazító csomagja nyomán a kereslet komoly visszaesése várható. Talán ennek tudható be, hogy a vállalkozások pesszimistábban tekintenek a következő fél évre; a létszám és a beruházási aktivitás növekedését várják ugyan, viszont a termelés, az üzleti helyzet, a jövedelmezőség, valamint a kapacitáskihasználtság mérséklődésére számítanak.
Az elmúlt három hónaphoz képest erősödött a munkaerő-kereslet a kkv-k körében, nőtt a létszámfelvételt tervezők aránya: a cégek 23 százaléka tervezi növelni létszámát, míg csökkentést csak 8 százalék fontolgat. A létszámfelvételi szándékok azonban főleg a kis és a közepes, mintsem a nagyobb cégek körében jellemzőek, ami – figyelembe véve az üzleti helyzetben megmutatkozó különbségeket – csökkenti e szándékok megvalósulásának valószínűségét.
Az áprilisi felmérés kiterjedt a vállalkozások adminisztrációs terhelésének vizsgálatára is. E téren komoly verseny bontakozott ki az újonnan csatlakozott országok között, s – a Világbank 1996 és 2004 között folyó, az intézményi környezetre vonatkozó empirikus kutatásai szerint – a magyar gazdasági szabályozás jelentős lemaradása állandósult a fejlett országokra jellemző helyzethez képest. Ez a verseny annak ellenére létezik, hogy a magyar kormányok nem, vagy alig hajlandók ezt tudomásul venni.
Az adminisztrációs kötelezettségek egyenlőtlenül érik a vállalatok különböző csoportjait: a kkv szektor tagjainál sokkal súlyosabb terhet jelentenek, mint a nagyobb cégeknél. Ezzel a kormányzat a kkv-k számára állandósítja a kedvezőtlen helyzetet, s versenyhátrányba hozza e vállalati csoportot a nagyobb, többségében külföldi tulajdonban lévő cégekhez képest – állapítja meg a tanulmány. A cégvezetők leginkább a kötelező adatszolgáltatás időigényét tartják túlzottnak (lásd a táblát), mert ezt nyilván feleslegesnek tartják vállalkozásuk működése szempontjából; a negatív rangsorban a járulék- és az adóbevallások készítéséhez és dokumentálásához kapcsolódó munkák következnek.
