Speciálisan magyar sajátosság a devizahitelek dömpingszerű elterjedése a lakosság körében, olyan, mint a gulyás vagy a Hortobágy – mérgelődik Kolossváry Ádám, a gépjármű-hitelezésben piacvezető Merkantil Bank elnök-vezérigazgatója. Szerinte sokkal egészségesebb, ha a hiteleket, különösen a hosszabb távú lakáskölcsönöket (miként Szlovákiában vagy Bulgáriában) nemzeti valutában veszik fel az igénylők, így legalább egy kockázattal kevesebbet kell vállalniuk.
A problémát természetesen az teszi aktuálissá, hogy a forint gyengülése, valamint az eurózónában és Svájcban bekövetkezett kamatemelés nyomán tízezreknek kell szembenézniük azzal: hamarosan jócskán megugorhat a havi törlesztő részletük.
FRANKFÖLÉNY. A lakossági hitelek több mint 90 százalékát ma már deviza alapú konstrukciókban veszik fel a magyarok. Ez az arány ráadásul tovább növekedhet, ha megnyirbálják a lakáshitelek állami támogatását. A deviza alapú kölcsönökön belül a megkérdezett bankoknál legalább 95 százalékot tesz ki a svájci frankban felvett, s kevesebb mint 5 százalékot az euróban számolt hitelek aránya. Ennek egyik oka – állítják az egyik banknál -, hogy a magyar lakosság mindent, ami svájci, legyen az óra, csokoládé vagy hitel, a megbízhatósággal azonosít. A népszerűség másik, s persze fontosabb oka persze a forinthitelekénél alacsonyabb törlesztő részlet. A különbség azonban most, a kamatemelési hullám és a forint jelentős gyengülése következtében alaposan megcsappanhat.
A magyarországi ügyfelek lakáshitelt átlagosan 5 millió forint összegben, 15 évre vesznek fel. A kamatemelés, (amely az elmúlt napokban mind Svájcban, mind az eurózónában 25 bázispontos volt) jóval kisebb hatással van a törlesztésre, mint az árfolyam: az 5 milliós hitel után mindössze 800, illetve 600 forinttal kell többet fizetni a magasabb kamat okán.
Az viszont, hogy az euró 250 forintról 270 forint fölé drágult, egy 5 milliós euróhitelnél már 4,5 ezer forintos havi többletterhet okoz (lásd a táblázatot). Ez éves szinten ugyebár 54 ezer forintra rúg, ugyanakkor ugyanez az árfolyamváltozás egy 15 millió forintos kölcsön esetében már 162 ezer forint plusz terhet ró a családi büdzsére.
A svájci franknál 20 forintnyi elmozdulás százalékosan többet jelent, így ha ez bekövetkezik, az e devizában eladósodottaknak még mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk: ha a frank 160 forintról 180 forintra nőne, az 5 millió forintos hitelnél a havi törlesztő részlet 6,1 ezer forintos növekedését idézné elő, azaz évi 73,2 ezer forinttal dobná meg kiadásokat. Annak a családnak, amely 15 millió forinttal adósodott el 15 évre, közel 220 ezer forinttal nőnek meg a terhei.
A kamatemelések hatása ugyanakkor nem azonnal jelentkezik az ügyfélszámlán, a bankok többnyire 3, 6, illetve 12 hónapos kamatperiódust alkalmaznak, s azon belül fix a törlesztő részlet. Az is lehet, hogy a kamatnövekmény hatását az ügyfelek kegyeiért folytatott versenyben lenyelik a bankok, de valószínűbb, hogy más megoldást találnak: információink szerint az a helyzet áll elő várhatóan, hogy a már meglévő ügyfelekkel megfizettetik a drágábban szerzett forrás árát, az újak viszont mentesülnek alóla. „Ma már folyamatosak az akciók, amelyek során a bank elengedi a közjegyzői díj, az értékbecslési díj és hasonlók megfizetését; ezek nélkül lemaradnának az új ügyfelekért folytatott versenyben” – mondja Árva András, az Inter-Európa Bank (IEB) lakossági termékfejlesztésekért felelős vezetője.
VÉDMŰVEK. A bankok az árfolyamváltozás ellen is kínálnak védelmet. Az IEB például akciós szolgáltatásként, ingyen dobta piacra tavaly szeptemberben az ilyen kockázat ellen védő árfolyam-garanciát. A konstrukció a 2005 utolsó harmadában euróban és svájci frankban felvett hitelekre vonatkozott, és arra tett ígéretet, hogy ha a következő két évben az euró árfolyama meghaladná a 260 forintot, a svájci franké pedig a 175-öt, akkor a 270, illetve 185 forintig terjedő sávban a bank állja a cechet. Ismerve az árfolyammozgásokat, a garancia nemrég életbe is lépett.
Másodikként az OTP Bank vezetett be ilyen jellegű garanciát, de csak a svájci frankban felvett hitelekre – de már nem ingyen. Az OTP a termék bevezetésekor azt garantálta, hogy akkor is 166 forintért számolja át az ügyfélforintokat frankra, ha az árfolyam e fölé kúszna (majd alig két hónappal a bevezetést követően 173 forintra emelte a küszöbértéket). Az árfolyam-garanciát az OTP csak a legalább 10 éves lejáratú, svájci frankban felvett hitelekre nyújtja, és annak egyszeri díja a folyósított hitel összegének 0,4-0,8 százaléka.
Biztosra vehető, hogy e garanciákra a forint gyengülése miatt továbbra is nagy igény lesz. Az IEB, mint Árva Andrástól megtudtuk, júliustól újra is indítja a devizahitelek mellé rendelt árfolyam-garanciát; azt azonban még nem döntötték el, hogy milyen árfolyamra állítsák be azt. Ezúttal már ők sem ingyen osztogatják, hanem várhatóan 0,9 százalékért mérik e szolgáltatást.
Az Erste Banknál még az idén hozzáférhető a garanciás termék. Erről részleteket még nem árultak el, csupán annyit, hogy a garancia a svájci frankos hitelekhez kapcsolható, és várhatóan nem sávhoz, hanem csúcsárfolyamhoz kötik majd. Az MKB-nál más a hozzáállás – egyelőre csak vizsgálják a garancia bevezetését, mondván: az drága az ügyfélnek és a banknak egyaránt. Utóbbi ugyanis borsos áron kénytelen megvenni a mögöttes terméket (határidős ügyleteket kell kötnie a portfólióra). A bankárok egy része arra is felhívja a figyelmet, hogy akkor lenne értelme az árfolyam-garanciának, ha az az eurócsatlakozásig szólna. Így a svájci frankban eladósodottak is könnyebben ráébrednének, hogy ők a csatlakozás után is futják majd az árfolyamkockázatot. Egyelőre azonban nem fenyeget az a veszély, hogy csatlakozásig szóló garanciát kínáljon valaki, ennek költsége ugyanis ma egetverő lenne.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mostani forintgyengülési és kamatemelési hullám megnövelte ugyan a meglevő devizahitelek terheit, azok azonban még mindig olcsóbbak a piaci alapú forinthiteleknél. Ráadásul a most hitelt felvenni kívánók kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek. Egyrészt a már említett verseny miatt sok kezdeti költséget elengedhetnek a bankok, másrészt a 275 forintos szintről néhány éves időtávon már egy komolyabb forinterősödés sincs kizárva, az pedig ereszkedő törlesztő részleteket hozhat magával.
