Gazdaság

Gyurcsány: csak a jóléti juttatásokból lehetne elvenni

Az elmúlt évek adatai azt bizonyítják, hogy a kormányok „szine“ nem volt hatással a működőtőke beáramlására, a munkáltatói járulékok csökkentése pedig nem növelte a foglalkoztatottságot. Az ország 2001 és 2003 között tért le az egyensúlyi pályáról - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadásában.

A kormányfő az előadásán a kormányprogrammal kapcsolatban elmondta: a legnagyobb dilemma, hogy az államháztartás hiányát a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével dolgozzák-e le.


Magyarország az újraelosztás tekintetében a unió átlaga felett, a skandináv országokkal együtt az élbolyban, a negyedik helyen áll, míg a GDP-arányos állami bevételek vonatkozásában csak a középmezőnyben van. A kiadások 71 százalékát azonban a jóléti juttatások teszik ki, így a kiadások jelentősebb csökkentése csak a szociális juttatások megnyirbálásával lenne lehetséges – mondta Gyurcsány.


Bolond az az ország…


A reformok negatív nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sok intézet a kiadások csökkentését és nem a bevételek növelését várta az országtól. Megjegyezte: bolond az a kormány, amelyik nem figyel a befektetők reakciójára, de bolond az is, amely nem a nemzet igényeit tartja szem előtt. A szociális színvonal megtartása mellett a cél azok megadóztatása, akik eddig nem fizettek jövedelmük arányában – utalt a kormányfő a vagyon- és pénztáradóra.


Az egészségügy reformjáról szólva elmondta: az állam kiadásait nem csökkenteni, hanem növelni fogja az új rendszer kialakítása. A közigazgatással kapcsolatban a legnagyobb hiányosságnak a teljesítményarányos díjazást nevezte.


A reformok feladata, hogy megteremtsék azt a struktúrát, amely a 2007-től minden évben ezermilliárd forint feletti uniós támogatást be tudja fogadni – mondta a miniszterelnök.


2001-2003-ban hagytuk el az egyensúlyi pályát


A Corvinus egyetem hallgatói előtt tartott előadáson Gyurcsány áttekintette az elmúlt 15 év legfontosabb gazdasági mutatóinak alakulását. A reálbérek, az export és beruházások, valamint a foglalkoztatottság adatait szemlélve úgy vélte, hogy az ország 2001 és 2003 között tért le az egyensúlyi pályáról.


A miniszterelnök előadásában elmondta, hogy az elmúlt időszak adatai arról tanúskodnak, hogy az országba áramló működőtőkét nem befolyásolta az adott időszak alatt hatalmon lévő kormány „színe“. Ennek köszönhetően 1996-tól minden 4 évben majdnem megduplázódott, 2005-ben pedig az országba beáramló működőtőke állománya közel 52 milliárd euró volt.


Nincs trend a foglalkoztatottságban


A foglalkoztatottság szintjéről nyilatkozva rámutatott arra, hogy az elmúlt 6 évben a foglalkoztatottak száma beállt egy szintre és különböző adó- és járulékcsökkentésektől függetlenül 3,9 millió körül mozog, tehát az adók és járulékok nem befolyásolják a foglalkoztatást – hangsúlyozta.


A kormányzati szektor hiánya minden választási évben elszállt és a GDP 8 százaléka körül volt, de a ciklusokban eddig mindig volt valamilyen kiigazítás – mondta a miniszterelnök. Az elmúlt négy évben azonban nem történt a Kupa-, a Bokros-, illetve az úgynevezett “csendes”-csomaghoz hasonló kiigazítás – mutatott rá Gyurcsány. Emellett a miniszterelnök utalt arra is, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az állami háztartási hiánynál nagyobb gondot jelent.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik