Majd egy elitosztag megrohamozta a romokat. Az első változat szerint közöttük hevert Abu Muszab az-Zarkavi összeroncsolt teste. Két nap múlva új változat: Zarkavi még élt, amikor rátaláltak és „a hordágyon halt meg”. Hétfőn két boncolóorvost küldött a Pentagon. Ők mondják majd meg, hogy pontosan mi történt – és hogyan.
HATOTT A VÉRDÍJ. Bármi legyen is az igazság, az eset valakinek (vagy valakiknek) 25 millió dollárt „ért”. Ennyit tűztek ki az amerikaiak Zarkavi fejére, akit a világ úgy ismert meg, mint az Oszama bin Laden által vezetett al-Kaida terrorszervezet iraki szárnyának főnökét.
Nincs mit sajnálni a pusztulásán. A terror főnökei között is kitűnt kegyetlenségével. Kamerák előtt fejezte le Nicholas Berger amerikai üzletembert. Az al-Kaida központja is alig tudta ellenőrzés alatt tartani.
Gömöri Endre, újságíró
Voltak, akik örülhettek az ügy közvetett hatásának. Alig 72 órával Zarkavi megölése előtt az Európa Tanács közzétette a CIA repülőgépeinek tikos útjairól szóló zárójelentését. Eszerint a gépek Irakból terroristagyanús foglyokat szállítottak, és útközben le is szálltak egyes európai repülőtereken az ottani hatóságok tudtával. Dick Marty svájci szenátor, a vizsgálat vezetője, megnevezett hét támogató országot, továbbá kettőt, ahol állítólag börtön-kihallgatás is folyt (az első csoport: Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Svédország, Törökország, Bosznia és Macedónia; a második: Románia és Lengyelország). Minden megnevezett felháborodva cáfolt – majd Zarkavi halálhíre kisöpörte a Marty-jelentést a médiából.
A közvetett hatások másutt is jogos magkönnyebbülést hoztak. Majd’ öt éve, hogy a Fehér Ház – az al-Kaida 2001. szeptemberi merénylete után – politikájának centrumába a terrorizmus elleni harcot állította. Zarkavi megölése az e harc részét képező fejvadászat eddigi legnagyobb sikere, s egyben a legsúlyosabb csapás, amely az al-Kaida vezérkarát érte. Nem mellékes az ügy amerikai belpolitikai vetülete sem: ott a közvélemény egyre türelmetlenebbül szemléli az Irakban kialakuló csapdahelyzetet. Bush – és vele az őszi kongresszusi választások miatt aggódó republikánus pártgépezet – számára kincset érő ajándék Zarkavi pusztulása. Az igazi kérdés azonban mégis nyitott maradt: mi lesz Irakkal Zarkavi megölése után?
A válasz kettős, miként az volt a terroristavezér funkciója is. Mint az al-Kaida egyik főembere, az iszlámista terror nemzetköziségét és exportjának ügyét képviselte. Brutális merényletek során túl ő „importálta” Szíriából és más arab országokból az utóbb Irakban kiképzett, majd különböző célországokba átdobott öngyilkos merénylőket. Ebben a viszonylatban az egyiptomi Ajman al-Zavahiri, az al-Kaida második embere volt a közvetlen kapcsolata.
A jordániai születésű Zarkavi „másik arca” az iraki terroristáé. Célja a polgárháború szítása volt, és ebben lett igazán sikeres. Jól használta ki a síita és szunnita iszlám ősi viszályát, és azon belül is a tipikusan leegyszerűsítő amerikai döntést: a Szaddam-rezsim diktatúrája a szunnita kisebbség elitjére épült, Amerika helye így a síita többségi elit oldalán van.
A Közép-Kelet azonban nem a formális logika vidéke. Az eredmény: az iraki belső fegyveres harc fő frontvonala a lehető legmerevebb helyen, az iszlám szunnita és síita ága között húzódik. Az iszlám dzsihad, a szent háború híveinek fegyveres terrorista csoportjai óriási többségben szunniták. Ezek az eddig részben elszigetelten működő bandák most közös mártírt kaptak Zarkavi halálával. Vasárnap az al-Kaida iraki szárnya már bejelentette, hogy „megrázó erejű válaszra” készül, amely „megfosztja álmuktól ellenségeinket”.
KUSZA HELYZET. A valóságos frontok ennél jóval kuszábbak. A szunnita-síita szakadás másik, síita oldalán is működnek terrorista csoportok, és vannak még törzsi vezetőkhöz kötődő és kevésbé vallási jellegű, talán „nacionalistának” nevezhető terroristák – nem is beszélve az iraki hadseregben rejtőző „büntető” osztagokról.
Hétfőn az „Iraki al-Kaida” már megnevezte Zarkavi utódját is. Harci neve Abu Hamza al-Muhadzser, aki „nagytudású férfiú és a dzsihad tapasztalt harcosa”. (Az amerikai katonai elhárítás közölte: nem tudnak róla semmit, csak sejtik, hogy nem iraki. Ők más utódra számítottak.) Bármi megtörténhet. Biztos csak az, hogy a polgárháború és a terror tovább tart.
Maga Bush elnök, aki egy hete még azt mondta, hogy „Zarkavi halála hónapok óta a legjobb hír, amely Irakból érkezett”, hétvégi rádióüzenetében arra figyelmeztetett, hogy „a következő hetekben számítani kell a terror fellángolására”.
Zarkavi megölése csapás az al-Kaida terrorszervezetre, és jó hír a Fehér Háznak. De megoldást nem hoz. Irakban a káosz tovább tart.
