Bár az írás megállapításaival túlnyomórészt egyetértek, mégis hiányérzettel tettem le az újságot. A cikk szerint a corporate social responsibility (CSR) akciók éllovasai sok esetben éppen azok a nagyvállalatok, amelyeknek akad takargatni valója. Ha elfogadnánk, hogy e terület a környezetet, emberi egészséget szennyező, vagy más kártékony mellékhatással működő vállalatok vadászmezeje lenne, értetlenül kellene állnunk a telekommunikációs, egészségügyi vagy éppen élelmiszeripari cégek láthatóan felfokozott CSR-tevékenysége előtt. A motiváció nyilván valami másban keresendő.
S bár a sajtónyilvánosságot követelő vállalatok utóbbi időben tapasztalt aktivitása mintha azt sugallná, hogy a fő mozgatórugót a CSR-programok pr-értékében kellene keresni, meggyőződésem, hogy ennél lényegesen többről van szó. Gondoljunk csak bele, mi minden befolyásolja a fogyasztót vásárlásai során.
A mindinkább hasonló minőségű és árú termékek közötti döntést egyre inkább a vállalatról a fogyasztóban kialakult általános kép határozza meg. Egy 2003 nyarán több mint ezer fős mintán végzett brit felmérés szerint például a fogyasztók 74 százalékát befolyásolja a terméket gyártó vállalat etikai magatartására, valamint annak társadalmi aktivitására és környezete iránti elkötelezettségére vonatkozó információ. Ma már a vásárlók nem csak jutalmazzák a felelős cégeket, de kimondottan büntetik is azokat, amelyek nem reagálnak megfelelően a társadalmi problémákra.
A vásárlók és a cikkben is említett befektetők mellett hasonló következetességgel figyelik a vállalatok felelősségvállalását a munkavállalók, a média, a civil szervezetek, a kormányzat, a szabályozási hatóságok, a vállalati megrendelők, sőt a beszállítók is, hogy csak néhányat említsünk a vállalat eredményességére kivétel nélkül hatást gyakorló csoportok közül. A CSR tehát egészen különleges lehetőség arra, hogy a vállalat kapcsolatokat építsen az összes érintett fél irányában.
Mindez nem jelenti azt, hogy a jó CSR program ne állna összhangban a vállalati értékekkel. A pr-en túl tehát a CSR a hosszú távú kapcsolatépítés egyik eszköze is, mely eredményeit tekintve sokszorosan igazolja a ráfordításokat.
SZŰCS ERVIN
ügyvezető igazgató, Weber Shandwick
