Június új időszámítást hozott sok brit brókernek: az este 11 óra már nem a lefekvés, hanem az ébredés idejét jelen ti. Mostantól helyi idő szerint éjjel 1 órakor nyit ki ugyanis a londoni fémtőzsde (LME) elektronikus piaca, reagálva a megváltozott ügyféligényekre. A globális fémpiac közel 90 százalékát uraló börze azért kényszerül a nem mindennapos lépésre, mert nem kíván piacot veszíteni Kínával szemben. Az éjjeli nyitás sanghaji idő szerint reggel 8-ra esik, akkorra, amikor az ottani határidős piacon elindul a kereskedés.
Putyin Rjazanyi olajbányászokkal. Rubeltámadás a dollár ellen.
Mivel Kína egyre több fém piacán a legnagyobb felvevő országnak számít, az ottani ügyfelek szerepe folyamatosan nő a fémtőzsdén is. Ezt persze a helyi piac is ki kívánja használni, Sanghajban legalábbis mind többet lehet hallani arról, hogy a fém kereskedésének odavonzása mellett olaj- és aranykereskedést is terveznek. E két utóbbi termék esetében viszont egy újabb nagypályás játékos jelentkezett be: ha csak az előkészítés utolsó napjaiban nem üt be valamilyen gikszer, lapunk megjelenésének napján elindul az arany és az olajtermékek határidős kereskedése Moszkvában is.
Aki azt gondolná, hogy itt csak az egyik feltörekvő tőzsde szokásos új termékbevezetéséről van szó, az valószínűleg nagyon alábecsüli a moszkvai eseményt. Az olajkontraktus indulása ugyanis része annak a trendnek, amelynek keretében Oroszország határozottan érezteti: tudatában van annak, hogy világhatalom, és ezt egyre inkább – és minden téren – ki fogja használni. Az olajkereskedés indítását maga Vlagyimir Putyin elnök jelentette be május eleji országértékelő beszédében (Figyelő, 2006/20. szám), amikor is kiemelte: egy termékkel kereskedjenek ott, ahol a legtöbb van belőle, márpedig a világ egyik vezető olajexportőre Oroszország.
MOSZKVA NYERT. Nem véletlen, hogy az olajtőzsde terve már Iránban, Venezuelában és Norvégiában is felmerült, úgy tűnik azonban, hogy a megvalósítás Moszkvában sikerül a leghamarabb. A termékek között az Ural típusú olaj mellett több más olajszármazék is szerepel, s noha kezdetben a világpiaci árakat követi majd a moszkvai jegyzés, Oroszország szándékait jól jelzi, hogy mindez rubellel történik. Putyin jelezte, hogy a rubel szerepének jelentős felértékelődését kívánja, olyan szintre, amit az ország gazdasági ereje indokol. A rubel eredetileg 2007-re tervezett konvertibilissé nyilvánítását előrehozták ez év júliusára – ez, valamint a tőzsdei diverzifikáció egyértelműen a fenti szándék gyakorlati megvalósításának lépései. A vezető moszkvai piac (RTS) illetékesei az elmúlt napokban jelezték, hogy az exportolaj mellett a belföldi értékesítésű termék kereskedésének megkezdését 2007-re tervezik, viszont a határidős piac mellé még az idén bevezethetik az olajopciókat is.
A moszkvai nyomulás láttán a szakértők azonnal megneveztek egy biztos vesztest: a dollárt. Az amerikai deviza volt eddig a globális olajkereskedelem egyetlen fizető- és elszámolási egysége, s ennek gyorsan vége szakadhat. Pontosan ez Oroszország célja, mint ahogy Irán sem véletlenül tervez euró alapú olajkereskedést. Kimondva-kimondatlanul politikai cél is az Egyesült Államok gyengítése. A dollár mindenesetre május elején már bemutatott egy tisztes mélyrepülést, de sok szakértő tart attól, hogy tartós zuhanásba taszíthatja az amerikai valutát, ha az olajvásárlóknak már nem lesz szükségük rá.
Logikusnak tűnő feltételezés, hogy a Putyin-henger és az orosz olajpiac indulása befolyással lehet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) termékfejlesztési terveire is, azokban ugyanis hangsúlyosan szerepel az Ural típusú olaj bevezetése. Ezzel szemben Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója a Figyelőnek úgy nyilatkozott, hogy nincs változás, tartanak a tárgyalások partnerükkel, a New York-i fémtőzsdével (NYMEX) a termék budapesti beindításáról. A BÉT aranypiacával kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, hogy az eddigi forgalommal nem elégedett a tőzsde, de mindent megtesznek a fellendülésért.
