Ritka egyetértés mutatkozott a kormánypárt és az ellenzék képviselői között a választások előtti komolyabb forintgyengülés alkalmával, amikor egyhangúlag állították, hogy az esés bizony külföldi hatásra – akkor éppen a Lengyelországból érkező rossz hírek reakciójaként – következett be. A múlt hét végén, illetve e hét elején ugyanezt akár meg is ismételhették volna: a befektetők hirtelen mindent adtak, amire rá lehetett húzni az emerging (feltörekvő) cédulát, legyen az deviza, kötvény vagy részvény. Sokadszorra tanulhatják meg a piaci szereplők, hogy a befektetési alapkezelők tetemes része Magyarországot régiós szinten kezeli, vagyis a forint kurzusa és a magyar államkötvények hozamai együtt mozognak a térség – vagy a hasonló kockázati megítélés alá eső befektetések – árfolyamaival. Így fordulhat elő, hogy amúgy nem túlságosan fontosnak látszó események kisebbfajta hegyomlást idéztek elő el a magyar bankközi devizapiacon: a hazai pénz két nap alatt közel 3 százalékot gyengült.
A kiváltó okok között az elemzők számos tényezőt említenek – a török inflációtól az amerikai, dél-afrikai és mexikói fejleményeken át az európai kamatemelési kilátásokig (lásd külön). Akárhogyan is van, az igazán fontos kérdés, mit tehet egy ilyen helyzetben a magyar jegybank. A monetáris politika lehetőségei abban az esetben kibővülnek, ha a kormány elszánja magát az államháztartás rendbetételére. Ha viszont a forint tartósan a 270-es szinten vagy annál is gyengébben áll az euróval szemben, elemzők szerint nehezen lesz elkerülhető a kamatemelés.
Érdemes figyelni arra, hogy utoljára a forint 2003 novemberében került igen nehéz helyzetbe. Akkor az euróval szembeni árfolyam meghaladta a 272-es értéket is, a jegybank pedig 12,5 százalékos irányadó kamattal volt csak képes megmenteni az árfolyamot. A jelenlegi kamatszint 6 százalék, igaz, az infláció is lényegesen alacsonyabb. Fontos körülmény továbbá, hogy az euró és a dollár kamata is magasabb, mint akkor, vagyis csökkent a világ vezető devizái és a forint közötti kamatkülönbözet. Mindez akár jelentősebb mértékű kamatemelést is előre vetíthet, amennyiben a jegybank ezzel a fegyverrel próbálná meg a számára már nem tolerálható szinthez képest erősíteni a forintot.
Persze nem lehet kizárólag a jegybankra hárítani a forintgyengülés megállításának felelősségét. Látnivaló ugyanis, hogy amióta az államháztartási hiány problematikája egyre szélesebb befektetői körben ismert, egységnyi külpiaci negatívumra a forint egyre nagyobb eséssel reagál. A külföldi tényezőkre könnyen lehet – rövid távon akár jogosan is – mutogatni, de az államháztartási hiány problémáját itthon kell megoldani. A nagyobb forintgyengülés lehetőségét persze ez sem zárja ki, de legalább lényegesen csökkenti valószínűségét és lehetséges mértékét.
 |
Mi indította be a gyengülést?
Elemzői körökben különféle magyarázatok keringenek arról, mitől került hirtelen lejtőre a forint. Íme néhány ezek közül:
TÖRÖK HATÁS. A vártnál nagyobb lett a török infláció és a fizetési mérleg hiánya, valamint a török kormányfő nem írta alá az ország számára létfontosságú IMF-hitel feltételeként megszabott, a nyugdíjrendszer reformjáról rendelkező törvényjavaslatot.
AMERIKAI HATÁS. Egyes magyarázatok szerint egy nagy amerikai befektetési alap eladásai indították el a forint gyengülését, amire jó alkalmat kínált a pénteken általában szerény forgalom a bankközi piacon.
PESO- ÉS RANDHATÁS. E vélekedés szerint a dél-afrikai rand és a mexikó peso átmeneti megerősödését „honorálták” a befektetők egy nagyobbacska pozíciózárással, s ennek árfolyamcsökkentő hatásai terjedtek át a közép-európai régió piacaira is.
KAMATHATÁS. A világ devizapiacait irányító kulcsdevizák rövid távú kamatkilátásai meglehetősen bizonytalanok. Továbbra is kiszámíthatatlan, hogy a Fed kamatemelési ciklusa mikor ér véget, s ha az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény tovább emel, az eddig a viszonylag alacsony kamatszint miatt kockázatosabb befektetéseket kereső tőke elkezdhet visszaáramlani dollár-befektetésekbe. Nem teszi tisztábbá a képet az sem, hogy kamatemelési ciklus látszik kirajzolódni az eurózónában is. |
|
|
|
|
