Tucatnyi gazdaságpolitikai csomaggal álltak elő a különböző gazdasági szereplők a választási kampány kezdete óta. A javaslatok mindegyike azonnali költségvetési kiigazítást és szerkezeti reformokat követelt. A legátfogóbb és leginkább kidolgozottnak tűnő programot a Central European Management Intelligence (CEMI) közgazdászai tették le az asztalra. A program alapgondolata az, hogy a költségvetési kiigazítás és a magyar gazdaság szerkezeti reformja nem feltétlenül jár együtt növekedési áldozattal és magas inflációval.
A gazdaság gyorsabb növekedését alapvetően a nagy államháztartási hiány és az alacsony foglalkoztatottság hátráltatja. Előbbi a források elszívásán, a kamatszint növelésén és a bizonytalan gazdálkodói környezeten keresztül veti vissza a vállalati beruházásokat és a növekedést, míg a másik tényező miatt a magyar gazdaság nem használja ki a foglalkoztatás növelésében rejlő tartalékait.
Ennek alapján a program két irányból „támad”. Készítői a hiányt a kiadások lefaragásával mérsékelnék; itt olyanok jönnek szóba, mint az állami alkalmazottak bruttó bérének 2 éves befagyasztása, valamint 100 ezer állami dolgozó elbocsátása. Másfelől, a munkaerő-tartalékok mobilizálása, valamint a járulékok és az adók csökkentésének hatására a magánszektorban dolgozók száma 300-400 ezerrel emelkedhetne.
A közgazdászok helyzetértékelése szerint a magyar adórendszer csapdahelyzetet idéz elő. A szűk adóalap miatt az adókulcsokat magasan kell tartani, aminek két káros hatása is van: egyrészt a jövedelmek eltitkolására kényszeríti az állampolgárokat, másrészt nem segíti a foglalkoztatás növelését. A megoldás tehát az adókulcsok mérséklésében, ám egyben az adóterhelés szélesítésében, vagyis a foglalkoztatottság növelésében rejlik. (A CEMI közgazdászainak nyugdíjrendszerrel kapcsolatos megállapításairól lásd cikkünket a 14-16. oldalon.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
