Szükség esetén akár harmincan is beférnek abba a tárgyalóba, amely Martin Lea, az Invitel Rt. vezérigazgatójának irodájával szemközt nyílik. A tanácstermet a Vivenditől örökölték, a francia cég 2003 májusában adta el magyarországi távközlési érdekeltségét a jelenlegi tulajdonosoknak. Az American Investment Group (AIG) befektetési alapja és a GMT Telecommunications Partner (GMT) által végrehajtott változásokat jól jelzi, hogy a tárgyaló az elmúlt három évben csak nagyon ritkán telt meg. A céget áramvonalasították és kijelölték a növekedés tervezett irányait. Az átszabott Invitel készen áll arra, hogy tulajdonosainak meghozza az elvárt profitot, és ha kell, ismét gazdát cseréljen.
INTERNETRE ALAPOZVA. A magyar vezetékes távközlési piac második legnagyobb társaságának eladása akár előre látható eseményként is felfogható, a két kockázati befektetési alap vezetői már 2003-ban 3-5 évben jelölték meg a kiszállás várható időpontját. Azoknak, akik akkor szakmai befektetők után kiáltottak, azzal feleltek, hogy a pénztárcájuk sínylené meg, ha néhány éven belül nem tudnák felfuttatni a céget, ez pedig csak jót hozhat az előfizetőknek is. Az Invitel alaposan át is alakult azóta, némi túlzással már csak abban hasonlít az egykori Vivendi-érdekeltségre, hogy változatlanul 9 magyarországi telefonos körzetet mondhat magáénak. „A Vivendi-leánycég az anyavállalat mintáját és elképzeléseit követte, a saját területén mindenkinek mindent szolgáltatni szeretett volna, ezzel szemben mi teljesen más koncepcióra alapoztunk, előtérbe helyeztünk bizonyos üzleti szegmenseket, és ezekre koncentráltuk az erőforrásainkat” – mondja Martin Lea.
Az Invitel alaposan kicserélődött szakembergárdája az elmúlt években így elsősorban azt a feladatot kapta, hogy az egykori koncessziós területen kívül terjeszkedjen. Mivel a mobiltelefonok térhódításának következtében a vezetékes vonalaktól meglehetősen sokan váltak meg, a – többek között Szegedet, Veszprémet és Esztergomot is magában foglaló – hazai terep hagyományos telefonra épített üzleti lehetőségei beszűkültek.
Az Invitel a versenytársakhoz hasonló mértékű, 11 százalékos vonalszám-csökkenést szenvedett el az elmúlt három évben, amit elsősorban a T-Com területen szerzett – jelenleg mintegy 100 ezer – „új” előfizetővel ellensúlyoz. A stratégia emellett az ADSL internetre, illetve a kis- és közepes vállalatok kiszolgálására koncentrál. Az ADSL egyre jelentősebb szeletet hasít ki az üzletből, a cégnek jelenleg 60 ezer előfizetője van. „A volt koncessziós területünkön az új telefonvonalak kiépítésére beérkező megrendelések 75 százalékát az ADSL iránti igény generálja” – mondja Zsembery György marketingvezérigazgató-helyettes. A mobiltelefonok teljes hazai elterjedtségétől és a széles sávú internet iránti egyre fokozódó igénytől az Invitelnél azt várják, hogy a vonalszám csökkenése lelassul.
 |
Két út
1. Ha a Magyar Telekom vásárolja fel a riválisát, akkor a hazai távközlési piacon a jövőben gyakorlatilag az egyetlen fontos, saját hálózattal is rendelkező társasággá válik, és a verseny az e hálózaton keresztül nyújtott szolgáltatásokban bontakozhat ki.
2. Ha bárki más vásárolja meg az Invitelt, akkor újabb esély mutatkozik arra, hogy a piac Magyar Telekomon kívüli, becslések szerint 30 százalékos részesedést kitevő része hosszabb távon egységesüljön, és az infrastruktúrát tekintve is „ellensúly” jöjjön létre. |
|
|
|
|
Összességében a cég tulajdonosainak mintegy 10 millió euróba került, amíg a 2003-as Vivendit a 2005 végi Invitelre változtatták. A társaságnál ma 770-en dolgoznak, vagyis 2002 vége óta mintegy 300 fővel csökkent a létszám. Mivel az egykori Vivendi több, földrajzilag elszórtan elhelyezkedő kisebb telefontársaság egyesülésével jött létre, 2003-ban még számos területen többletkapacitásai voltak. „Például négy, egymástól különálló pénzügyi központunk volt akkoriban; a hasonló átfedéseket természetesen megszüntettük” – mutat rá Martin Lea.
Miközben a hagyományos telefonos szegmensben az ügyfelek száma közel 400 ezerről 350 ezerre csökkent, a társaság kismértékben emelni tudta bevételét. A 2003-as 176,2 millió euró után tavaly 181,3 milliót könyveltek el, a telefonszolgáltatásból származó bevétel azonban tavaly is 8 százalékkal csökkent, ellenben az internetes forgalom 41 százalékkal emelkedett. A társaság adóssága 2003-ban még 370 millió euró volt, a kamat, amortizáció és adózás előtti eredmény (EBITDA) 4,7-szerese, tavaly év végén a tartozás már csak 290 millió euró volt, a szorzó pedig 2,9-re csökkent. A tulajdonosok tehát elsősorban nem az összesített bevétel, hanem a hatékonysági mutatók alakulását nézve számíthatnak arra, hogy jó áron adhatják el a céget, amelyet három éve a hírek szerint 325 millió euróért vettek.
VERSENYHATÁS. A piaci konszolidáció legfontosabb kérdése az, hogy a Magyar Telekomhoz, vagy máshoz kerül-e az Invitel. (A vételi ajánlatot eddig hivatalosan egyetlen cég sem erősítette meg, de a hírek szerint a T márkák gazdája mellett a Hungarotel tulajdonosai és más, külföldi pénzügyi befektetőket is érdekli az ügylet.) „Meg lennék lepve, ha a nyár végére nem látnánk világosan, hogy melyik verzió teljesül” – mondja Martin Lea, aki szerint egyébként az európai példák alapján mindkét változat lehet kedvező az előfizetők számára.
