Peking a múlt pénteken tovább lazította a tőkeáramlás béklyóit, eztán a magánszemélyek és a társaságok jóval könnyebben vásárolhatnak devizát, s fektethetnek be külföldön. A lépés elemzők szerint gesztus az Egyesült Államok felé, ugyanis Hu Csin-tao kínai elnök csütörtökön tesz hivatalos látogatást George Bush amerikai elnöknél.
Az új szabályok szerint a kínai bankok alapjainak – ám a biztosítóknak nem – lehetőségük nyílik arra, hogy összegyűlt jüan betétjeiket devizára váltsák, s külföldi kötvényekbe fektessék be. Üröm az örömben, hogy a kínai pénzügyi hatóságok azt nem közölték, mekkora is lehet ez az összeg. A magánszemélyek a jövőben évi 20 ezer dollárt vásárolhatnak – a jelenlegi 8 ezer helyett -, s a vállalatoknak is lehetőségük nyílik a jelenleginél nagyobb deviza- és valutakészletek tartására.
A könnyítések elméletben keresletet támaszthatnak a dollárral szemben, így valószínűleg csökken valamelyest a jüanra nehezedő felértékelődési nyomás. A kínai fizetőeszköz árfolyamát az Egyesült Államokkal szemben fennálló, rekordszintű kereskedelmi többlet, valamint az országba befektetési céllal áramló dollármilliárdok tartják magasan. E két tényező világrekordnak számító, 853,6 milliárd dolláros devizatartalék felhalmozódásához vezetett Kínában, ennek egy része most megindulhat kifelé.
Az Egyesült Államok régóta követeli a devizakereskedelem liberalizálását Kínában, érthető okokból, hiszen külkereskedelmi passzívuma mérséklődne, ha a dollár erősödne a jüannal szemben. A hivatalos amerikai álláspont továbbra is meglehetősen kemény hangvételű. „Gyötrelmesen lassú” – foglalta össze sommás véleményét hétfőn Robert Zoellick amerikai külügyminiszter-helyettes a kínai devizareform állásáról.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
