Kaliforniai fizikusok most kis méretekben valósították meg a fúziót – az általuk kialakított laboratóriumi erőmű használata energianyerési célokra egyelőre még költséges, de más területeken, egyebek mellett a gyógyászatban, ígéretes technológiának tűnik.
Laboratóriumi erőmű. Elemről is működik.
A UCLA kutatóinak tavaly sikerült először létrehozniuk az „asztali fúziót”, mégpedig sajátos módszerrel, egy parányi kristály körül kialakított elektromos mező segítségével. Akkor a kísérlet nem termelt a befektetettnél több energiát. Az új berendezésben azonban elérték, hogy az akár elemről is működtethető, hordozható fúziós reaktor teljesítménye kétszerese legyen a korábbi berendezésének. Az atommagok egyesülésére általában különleges feltételek teljesülése mellett, pokoli hőmérsékleten kerülhet sor. Ezeket a körülményeket pedig semmilyen anyagból készült tartály nem bírja ki, így a fúziót általában óriás mágneses mezőt gerjesztő reaktorokban, úgynevezett tokamakokban, illetve lézernyalábok között hozzák létre. Az amerikai kutatók eredménye azért jelentős, mert most a „hidegfúziót” valósították meg az említett, nagy energiaigényű megoldások kiváltásával. A készülékben a speciális kristályok között létrejövő elektromos erőtér végzi a részecskegyorsítást. A berendezésben a hidrogén izotópja, vagy-
is deutérium van, ez az elektromos mező hatására a kristályhoz ütközve felgyorsul, majd így egy másik hidrogénnel találkozva a két atommag összeolvad.
A kutatók szerint ebből pedig már lehetséges hordozható neutrongenerátort készíteni, például olyat, amely alkalmas anyagvizsgálatra, így robbanóanyagok felismerésére, repülőtéri csomagellenőrzésre. A kristályok felhasználhatók a daganatos betegek számára létrehozott, folyamatosan viselhető gyógyító öltözék fejlesztésére is. Mit több, az új reaktor több energiát termel, mint amennyi a reakció létrehozásához szükséges, így idővel akár energiatermelésre is foghatják.
