Márpedig ilyen üvegszerű anyagok fémekből is létrehozhatók akkor, ha azokat az olvadékállapotból hirtelen hűtik le. Ilyenkor ugyanis nincs idő az egyébként szokásos struktúra kialakulására, és megmarad a folyadékokra jellemző amorf szerkezet. Ilyen anyagok az úgynevezett fémüvegek, amelyeket először mintegy ötven éve sikerült előállítani. Ezek számos tulajdonságuk okán rendkívül érdekesek a kutatók számára: erősebbek a hagyományos fémeknél, mégis könnyebbek és rugalmasabbak azoknál. Az anyagszerkezeti vizsgálatok bevált eszköze, az elektronmikroszkóp azonban nem képes megmutatni, miért is mások ezek, mint az igazi fémek; a Johns Hopkins University kutatói viszont most különleges röntgenfelvételekkel megtalálták a választ erre a kérdésre. Kiderítették, hogy a fémüveget alkotó atomok mégsem teljesen rendezetlenek: az eredmények szerint a részecskék elrendeződése nem véletlenszerű.
Az amerikai tudósok több kétkomponensű fémötvözetet tanulmányoztak, amelyekben egy központi atom körül 7-15 fokos szögű nyalábokban elhelyezkedő részecskéket figyeltek meg. A nyalábok között pedig kisebb anyagsűrűséget találtak – ezek az „üregek” okozhatják, hogy a fémüveg könnyebb például a hagyományos ötvözeteknél. A kutatók szerint a sajátos szerkezet felfedezése lehetővé teheti, hogy ezentúl előre megtervezett tulajdonságokkal rendelkező fémüvegeket állítsanak elő. Ezekből például olyan könnyű acélt lehetne gyártani, amely szigetelőként viselkedik, és mágneses tulajdonságokkal sem rendelkezik – ennek pedig elsősorban a haditechnikában lenne óriási jelentősége.
