Három hét alatt háromszor változtatta meg az ír illetőségű Ryanair, hogy mikor indítja be első magyarországi járatát. Most éppen május 6. a nagy nap, de a néhány hetes tili-tolitól függetlenül Keszthely környékén egyre több ingatlantulajdonos bízik abban, hogy Európa legnagyobb diszkont-légitársaságának sármelléki megjelenése számukra is fellendülést hozhat.
A Ryanair csak a hab a tortán: tavasztól a charterek mellett egyre nagyobb számban jelennek meg más menetrend szerinti repülőjáratok is a tótól alig 10 kilométerre fekvő Fly Balaton repülőtéren. Márciustól a svájci Helvetic, áprilistól a Lufthansa és a Malév üzemeltet heti egyszeri járatot Nyugat- és Észak-Európa több városából, nyáron pedig közkedvelt török és görög tengerparti desztinációkkal kerül összeköttetésbe Sármellék. A Ryanair egyelőre heti három londoni járattal indít a stanstedi reptér és a Balaton, illetve a Zala megyei gyógyfürdők között.
„Ennek az évnek áttörést kell hoznia” – fogalmaz Zóka István, a Fly Balaton repülőtér igazgatója, hozzátéve, hogy a tavalyi 25 ezres utasszám 2006-ban könnyen megduplázódhat, de akár a 60-70 ezres sávot is elérheti. A légi úton tömegével érkező turistákat a vendéglátóipar, az ennek nyomán kedvet kapó potenciális befektetők hadát pedig a térségbeli telek- és háztulajdonosok vizionálják előszeretettel. Az eddig szinte kizárólag német ajkú vendég- és ingatlanvásárlói körben bízó Zala megyeiek most már az ír és angol vevők megjelenését is várják, hiszen például Budapesten évek óta valóban igen aktív ingatlanbefektetőként tartják őket számon.
A szakértők egy része szerint azonban nem feltétlenül változik a helyzet. „Az íreket és az angolokat csak Budapest érdekli” – fogalmaz kategorikusan Péter Ágnes, az Otthon Centrum ICS ügyvezető igazgatója. A Balaton legfeljebb a németeket, az osztrákokat, a hollandokat és a dánokat mozgósítja a külföldi befektetőknek tanácsot adó szakember tapasztalatai szerint, ám, mint mondja, az ő érdeklődésük is független attól, hogy mi történik Sármelléken. „A brit befektetők a nagyvárosokban szeretnek ingatlant venni” – erősíti meg ugyanezt Erdős Ildikó, az Engel Group marketingigazgatója, aki szerint vannak ugyan esélyei Nyugat-Magyarországnak is, de legfeljebb a Budapest után második legnagyobb vásárlóerővel rendelkező magyar város, Győr rúghat labdába.
Fapados függőség
Ryanair 40 perc – e szlogennel hirdetnek franciaországi házakat az ingatlanügynökök a britek körében egyik legfelkapottabbnak számító Dordogne megyében. Nincs tengerpart, nincs nagyváros, mégis, angolok százai keresnek itt második otthont maguknak azóta, hogy megnyílt számukra az olcsó utazás lehetősége a szigetországból. Ősi, hegytetőn álló várak, gyönyörű, aranysárga kőből épített kerítésekkel körbevett falvacskák, őskori barlangrajzok, tölgy- és gesztenyeerdők teszik széppé és érdekessé a környéket, amelynek népszerűsége töretlen, s amelyet – az angol betelepülőkön ironi-zálva – már a franciák is előszeretettel ne-veznek Dordogne-shire-nek.
Dordogne.
Az ingatlanárak természetesen érezhetően nőttek, a franciák azonban csak a második helyen állnak a népszerűségi rangsorban, a britek mintegy fele Spanyolországot választja. Az alacsony hitelkamatok, továbbá az, hogy a fapadosok egyre kisebb brit városokból teszik elérhetővé az országot, 2001-től kezdődően igazi ingatlan-boomot okozott: a 2002-2003-ban 84 ezer brit állampolgár vett spanyol ingatlant. A vevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a klíma vonzotta, de 40 százaléknál szempont volt az alacsony ár is. Az EasyJet és a Ryanair 11 tengerparti városba viszi az utazókat, s a repülőn ülők mintegy 15 százaléka ma is háznézőbe tart. A vásárlók között a nyugdíjasok mellett sok a középkorú, kisgyermekes család, ők néhány hetente a hétvégéket, valamint szabadságaikat is második, déli otthonukban töltik. Mindenki elismeri, hogy mindez nem történt volna meg a fapados-forradalom nélkül, az olcsó légitársaságok teljesen átalakították családok tízezreinek életét, és hatalmas lökést adtak a spanyol ingatlanpiacnak.
A Hévíz környéki ingatlantulajdonosoknak is reményt adhat az, hogy néhány napra leugrani pihenni a második lakásba teljesen elfogadottá vált a britek körében, ugyanakkor az is tendencia, hogy az otthonihoz hasonló házra és szolgálta-tásra vágynak a potenciális vásárlók. Ez egyértelműen családi házat jelent, lehetőleg új építésűt, a Hévízen leggyakoribb szűk apartmanokért például nem rajonganak. Néhány korábbi negatív példa alapján az is valószínűsíthető, hogy ha lesz is brit érdeklődés, az csak biztos és bevált légi kapcsolat esetén hoz üzletet. Amikor ugyanis a Ryanair felvásárolta Buzz nevű konkurensét, annak több útvonalát megszüntette. A Franciaországban ingatlant vásárló britek körében valóságos pánik tört ki. Ez nem túlságosan zavarta az ír diszkontcéget, amelynek vezére, Michael O’Leary a szokott stílusában meg is jegyezte: „Nehogy már sajnálnom kelljen azokat a gazdagokat, akiknek második otthonuk van Dordogne-ban.” A Ryanair soha nem csinált titkot abból, hogy egy perc alatt megszünteti veszte-séges útvonalait, végül azonban Dordogne megmene-kült: arra jutottak, hogy megéri nekik oda is közlekedni, így a cég beindította bergeraci járatát.
ÁCS GÁBOR
„Szórványos érdeklődést már a Balaton nyugati medencéjében is lehet érzékelni a szigetországi befektetők részéről” – számol be tapasztalatairól Baranyai István, az Irec.hu ingatlanközvetítő cég egyik vezetője. Baranyai szerint először az intézményi befektetőknek kell fantáziát látniuk a térségben, s az erre utaló jelek már biztatóak. Nemrégiben ismertették például annak az ír nagyberuházásnak a terveit, amelynek keretében Kehidakustány és Zalacsány között golfpálya épülne – három ütemben, három év alatt, 120 hektáros, mintegy egymilliárd forintos fejlesztésből. Az ír befektetők tervei között a későbbiekben egy golffalu kiépítése is szerepel, sőt, azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a 2008-as golfvilágbajnokságot már a kehidai pályán rendezzék meg. Az efféle nagyberuházások ösztönzőleg hathatnak a magánszemélyek befektetési hajlandóságára is. „A külföldi vevőket egészen másképpen kell kiszolgálni, mint a magyarokat” – világít rá a kérdés egy másik aspektusára Kovács Tibor, a Z.I.P. Kft. – Otthon Centrum Franchise Partner ügyvezető igazgatója. Akinek a befektetés a fő szempont, azt részletes számításokkal kell ellátniuk az ingatlanirodáknak, meggyőzendő a megtérülésről.
Mindenesetre a befektetői rohamnál egyelőre messze nagyobbak az eladói remények. Alsópáhokon – Sármelléktől 10 kilométerre északra – például abban bíznak, hogy első lépésben profitálni tudnak a megnövekedett idegenforgalomból, második lépésben pedig az üzleti kilátások nagybefektetőket vonzanak majd a térségbe. „Aki Sármellékről Hévízre vagy Keszthelyre igyekszik, az mindenképpen áthalad Alsópáhokon, ahol remek üzleti-kereskedelmi célú beruházásokat lehetne tető alá hozni, például sport- és egészségcentrumot vagy hotelt építeni, ám erre helyi tőke nem áll rendelkezésre, és az önkormányzat sem tud finanszírozni semmilyen komolyabb ingatlanfejlesztést” – vázolja a helyiek dédelgetett álmát Hegedűs Csaba, az Askcsaba.com szakértője. A falvak, kisvárosok lakói valami olyasmiben bíznak, mint ami Kehidakustányban megvalósult, ahol a termálfürdő felfejlesztése és a termálhotel megépítése nemcsak Kehidára, hanem a környező kisebb falvakra, például Zalacsányra is jótékony hatással bírt.
MÉG ESIK. Sok múlik ugyanakkor az önkormányzatokon is. A kehidai beruházás folyományaként ugyanis a környező falvak nagyobb területeket vontak belterületbe, vagyis bővítették a beépíthető területeket. Ezek a kis falvak a Zalai-dombság adottságai (enyhe lejtők és domboldalak) okán igen népszerűek lettek például panorámás építési telkek céljára. A frissen belterületbe bevont részeknek persze nemcsak népszerűségük, hanem áruk is emelkedett: öt év alatt körülbelül a duplájára.
„Az áremelkedést elsősorban a tulajdonosok jövőre vonatkozó elvárásai okozták, nem a tényleges keresletnövekedés” – hívja fel a figyelmet Hegedűs Csaba. A reptér hatása ebből a szempontból még érdekesebb lehet, ott ugyanis már várhatóan ténylegesen nagyobb lesz a kereslet üres telkekre és használt családi házakra. Közművesítés alatt lévő panorámás üres telket Alsópáhokon egyébként átlagosan 1800 forintos négyzetméterenkénti áron kínálnak, ami – lévén a balatoni telkeknél kedvezőbb – vonzó lehet mind hazai, mint külföldi vásárlók számára. „A Balaton térségében eddig megjelent külföldi ingatlanvásárlók többsége viszont inkább családi házat keres, Keszthelyen, Hévízen, Balatongyörökön vagy Vonyarcon” – mondja Surányi Norbert, a keszthelyi Otthon Centrum irodavezetője. Jellemzően 20-30 millió forintért vásárolnak, ennyi pénzért egy 10-15 éves, 100-150 négyzetméteres nyaralót tudnak venni mostanában. Az árak egyébként egyelőre inkább lefelé mennek: tavaly arra is volt példa, hogy egy eladó ház az év végére 10 százalékkal kevesebbe került, mint az év elején.
Bizakodni azért még van miben. Ha ugyanis a Ryanair tervei igazolódnak a londoni járattal kapcsolatban, a brit összeköttetés sűrítése mellett arra is van esély, hogy a cég hahni (Frankfurt) és dublini bázisáról is járatokat indítson a Balatonhoz. Ez pedig elméletben a német befektetők kedvét is felkeltheti egy-egy hosszú hétvégéhez, vagy akár egy második otthon berendezéséhez a Balaton-parton vagy Hévíz, Zalakaros környékén.
