Ismét hatósági szabályozás alá esik az erőművi ár, miután a hét elején az országgyűlés elfogadta a villamos energia törvény módosítására benyújtott szocialista képviselői javaslatot. A tarifákat jelenleg alapvetően az erőművekkel a privatizációkor kötött hosszú távú áramvásárlási szerződések határozzák meg. Ezek – a költségek megtérülése mellett – 8 százalékos tőkearányos nyereséget garantáltak a befektetőknek. Amíg létezett a hatósági ár, ugyanúgy ez alapján határozták meg a termelői árakat, mint most, amikor az erőművek és az áram nagykereskedő Magyar Villamos Művek Rt. elvileg szabadon egyezkedhet. A gyakorlatban bármilyen formában születnek is az árak, egyelőre a privatizációkor vállalt kötelezettségek határozzák meg azokat.
A 2004. január elsejével megszűnt hatósági ár újbóli bevezetése csupán a szigorúbb állami kontroll visszaállítására teremt lehetőséget. Maga az előterjesztő szocialista törvényhozó, Podolák György sem számít arra, hogy ettől a fogyasztói árak automatikusan csökkennének. A törvénymódosítás ráadásul nem tartalmaz új árképletet, ami alapján meg lehetne becsülni, hogy a tavaly összesen 30 milliárd forintnyi erőművi profit mekkora részétől eshetnek el a befektetők. Az viszont várható, hogy mindenképp barátságtalan lépésként fogják értékelni az érintettek, hogy elesnek nyereségük egy részétől. Igaz, a hatósági árazás ismételt bevezetése bizonyos erőműtársaságok helyzetét javíthatja is. „Hol van az megírva, hogy a paksi atomerőműnek kilowattóránként 8 forintért kell eladnia az áramát, amikor 14 forintért is adhatná?” – jegyzi meg egy árampiac elemző.
Egyelőre nem tudni, mikor és milyen formában lépnek hatályba a hatósági árak, erre vonatkozóan nincs pontos iránymutatás a hétfőn elfogadott előterjesztésben. Podolák Györgytől tudjuk: az érintett erőműtársaságokkal most kezdődik majd az egyeztetés a részletekről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
