Az erőgépész

Egyidejűleg tizenhatféle mezőgazdasági és építőipari munkagép magyarországi képviseletét látja el az Axiál Kft. A tárgyalások során a képviselt nemzetközi cégek olykor pedzegetik, hogy jobban örülnének, ha a közös értékesítés helyett kizárólag az ő termékeiket forgalmazná a társaság. Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonosa ilyenkor egy fotót mutat a külföldi partnereknek, amelyen a cég bajai központja mellett lévő közös Mercedes/Toyota márkakereskedés látható, majd viccesen közli, hogy Magyarországon ez a szokás. A csodálkozó külföldi partnerek a későbbiekben általában már nem feszegetik a kérdést, pláne, hogy Harsányi cége minden esetben teljesíti a vállalt eladásokat. Így például a traktormárkák közül a bajai cég forgalmazza a kedvező árú Landinit – autópiaci hasonlattal élve ez lehetne a Suzuki -, továbbá a magasabban pozícionált Claast – azaz mondjuk a Volkswagent -, végül a traktorok BMW-jének számító Fendtet is.

Harsányi Zsolt: az Axiál Kft. tulajdonosa

CSEREALAP. Harsányi Zsolttól sohasem állt távol a mezőgazdaság, hiszen gyermekkorában a családi földeken kellett segédkeznie. A kukorica-betakarítás időszakában ráadásul ő volt a család cserealapja, az ismerősökhöz neki kellett visszajárni, hogy ledolgozza a segítségüket. „A szüleim azt mondták, hogy ha diplomát szerzek, akkor elfelejthetem a kétkezi mezőgazdasági munkát” – emlékszik vissza Harsányi Zsolt, akinek ezt nem kellett kétszer mondani. A baján elvégzett gimnázium után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki szakán folytatta tanulmányait.

A kötelező gyakorlat keretében egyszer még egy német parasztgazdaságba is sikerült kijutnia. Az érkezése másnapján közölték vele a fiatal házigazdák, hogy ha már náluk van, akkor ők most elmennének bulizni. „Ottmaradtam egymagam 800 disznóval, 1000 tyúkkal, és egy kutyával, amelyik csak a német szavakra hallgatott” – mondja Harsányi, aki ezzel együtt jó iskolaként tekint vissza a németországi „mélyvízben” eltöltött időszakra.

Diplomájával a hóna alatt a furcsa nevű, NDK-s és szovjet mezőgazdasági gépeket értékesítő Bajai Termelési Rendszerben állt először munkába, szervizmérnökként. Ott egy évig még belekóstolhatott az államilag finanszírozott nyugodt életbe. Túlóra, kiküldetés soha sem volt, pénteken délután háromkor pedig már otthon pucolták a halat a barátokkal. Azonban az akkoriban megszűnt NDK, és a düledező Szovjetunió mezőgazdasági gépei a kutyának sem kellettek, a munkáltatója a csőd szélére került, ezért kényszerűségből egyik kollégájával megalapította az Axiál Bt.-t.

EREDETI FELHALMOZÁS. A traktorokhoz ekkortájt nehéz volt alkatrészt szerezni a bedugult hagyományos beszerzési csatornák miatt, ezért Csehszlovákiába jártak Zetor-alkatrészekért. Később a keleti blokk többi országában portyáztak. Megesett, hogy az egykori NDK területén kilóra megvettek öt kamionnyi alkatrészt. Az eredeti tőkefelhalmozás kora egészen 1996-ig tartott, ekkor már országos hálózattal rendelkezett a vállalkozás, a társ kivásárlásával pedig tisztán családi tulajdonba került a milliárdos forgalmúvá vált cég. „A kilencvenes évek elején rengetegen utaztak az alkatrészimportban Baja környékén, de a többség autóra költötte, vagy felélte a befolyó pénzt, mi pedig öt éven át minden fillért visszaforgattunk a cégbe” – kapunk bepillantást az Axiál vezetőjétől a kezdeti sikereik titkába.

A Zetor gyár kizárólagos képviseleti jogát azonban 1996-ban elhalászta az orruk elől egy másik társaság, ezért új beszerzési források után kellett nézniük. Harsányi Zsolt Nyugat-Európa felé vette az irányt, és rövid idő alatt jó néhány mezőgazdasági gépgyár kizárólagos képviseleti jogát sikerült megszereznie.

A cég történetének eddigi csúcspontja 2003-ra esett, akkor 32 milliárd forint feletti forgalmat értek el. A fellendülés legfőbb magyarázata az volt, hogy a mezőgazdasági vállalkozók rendkívül egyszerűen – gyakorlatilag egy egyoldalas igénylés kitöltésével – 25 százalékos vissza nem térintendő állami támogatáshoz juthattak. A mezőgazdasági gépek eladásából származó összes árbevétel 2003-ban Magyarországon elérte a 115 milliárd forintot, azonban a következő évben 50 milliárdra apadt.

Az Axiálnál ez 10 milliárd forintos visszaesésben jelentkezett. Az uniós csatlakozással ugyanis megszűnt a fenti visszatérítés, s bár azóta EU-támogatásokra lehet pályázni, a gazdálkodók többségének ez nehézséget okoz. A korábbi „egylapos” rendszer után a mostani támogatásokhoz már komoly pályázati anyagot kell összeállítani, ami egyetemi végzettséggel sem könnyű feladat. Az igényléshez szükséges 10 éves projekttervről sokan azt sem tudják, mi fán terem. Harsányi Zsolt szerint a kisebb gazdálkodók nem is fognak felnőni az új igényekhez. Nem véletlen, hogy mára a megrendelőik többsége a nagy mezőgazdasági üzemek közül kerül ki, ugyanis csak azoknak van megfelelő forrásuk új, korszerű gépek vásárlásához.

A nagy megrendelők közé tartozik a szentesi Árpád Agrár Rt. is. „Harsányi Zsolt dinamikus és kemény üzletember” – jellemzi partnerét Csikai Miklós elnök-vezérigazgató, aki számára különösen imponáló, ahogy a családi tulajdonban lévő Axiálból mára Európában is ismert vállalatot faragtak.

SZOMSZÉDOLÁS. A 2004-es visszaesés miatt úgy döntöttek az Axiál vezetői, hogy nyitnak más irányba is, ezért megkezdték a speciális építőipari gépek forgalmazását, amihez kellő bázisként szolgált a meglévő értékesítési hálózat. A profilbővítés eredményesnek bizonyult, hiszen 2005-ben ebből már egymilliárd forintos forgalmat realizáltak.

Egyébiránt a cég külföldi terjeszkedésének története 1993-ra nyúlik vissza. Az egyik szlovák céggel ekkor kisebb konfliktusuk támadt amiatt, hogy nem voltak hajlandóak az Axiálnak a belföldiekkel azonos áron alkatrészeket eladni. Hriadel néven ezért létrehoztak egy szlovák leányvállalatot, amely kezdetben csak Magyarországra exportálta az alkatrészeket, később azonban már a helyi piacon is megjelent. Szlovákiában jelenleg öt telephelye van a leányvállalatnak.

A 2003-as mezőgazdaságigép-boom idején rengetegen számíttatták be régi masináikat az új traktor, vagy kombájn árába, emiatt az év végére csak kombájnból 302 darab használt példány állt a cég bajai telephelyén. Ennyit itthon nehéz lett volna értékesíteni, ezért Harsányi Zsolt új felvevőpiacok után nézett: 2004-ben 50 százalékos tulajdoni hányaddal ukrajnai vegyes vállalatot alapított, amely azóta országos hálózatot hozott létre, és a magyarországi terjeszkedési minta szerint haladva már több nyugati cég képviseleti jogát is megszerezte. Ugyanebben az évben kezdték meg a romániai hálózat építését, de ezen a piacon egyelőre csak lassan haladnak, mert rendkívül fejletlen az ország mezőgazdasága, és a tavalyi nagy árvizek sem kedveztek az ottani leányvállalatnak.

A magyar piac ennél már előbbre jár, hiszen a tsz-ek kilencvenes évek elejei szétzilálódása után az utóbbi időszakban újra koncentrálódás figyelhető meg a mezőgazdaságban. Az Axiál Kft. vezetője szerint ez Nyugaton sincs másként, hiszen például Németországban évente 5 százalékkal csökken az egyéni gazdálkodók száma. Az Egyesült Államokban már régóta az olcsó mennyiségi termelésen van a hangsúly. A magyar szemmel hatalmas földeken félállásban dolgoznak a farmerek. A traktorukkal pillanatok alatt végeznek a szükséges mezőgazdasági munkákkal, szezonban pedig mexikói segédmunkásokat hívnak segítségül. Az Axiál vezetője szerint a mezőgazdasági támogatások fokozatos csökkenése egy idő után nálunk is ki fogja kényszeríteni a még gazdaságosabb termelést.