Erős János

– Elnöknek választotta meg Önt a napokban a kontinensünk közületi bankjait tömörítő szövetség, a European Association of Public Banks (EAPB). „Kit” tisztelhetünk ebben a szervezetben?

– A szövetség öt éve alakult, jelenleg közel 100, állami tulajdonú pénzintézetet a tagja, ezek összesített mérlegfőösszege meghaladja a 3 ezer milliárd eurót. A szövetség fő célja, hogy a döntően fejlesztési banki státusban lévő hitelintézeteket összefogja, s az érdekeiket hatékonyabban, nagyobb lobbierővel képviselje az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal szemben. Az MFB három éve csatlakozott a szervezethez.

– A posztot rotációs rendszerben töltik be, az elnöki megbízás két évre szól. Kormányváltás esetén előfordulhat, hogy más fejezi be ezt a mandátumot?

– Ez a megbízatás sosem pozíciónak, hanem személynek szól.

– Az MFB körül a korábbi évekhez képest nagy a politikai szélcsend. Nem tart attól, hogy a kampány alatt ismét megtalálják majd a bankot?

– A külföldi elismerések is azt bizonyítják, hogy sikerült egy valóban piaci alapon működő pénzintézetet létrehoznunk. Az MFB kimagaslóan kedvező kondíciókkal tud forrást szerezni a nemzetközi pénzpiacokon. A finanszírozott projektek megoszlása pedig azt mutatja, hogy a bank az üzleti tervek alapján, politikasemlegesen dönt a hiteleinek kihelyezéséről. Az államot arra „használjuk fel”, hogy az alapcélt – a kis- és középvállalkozások minél kedvezőbb forráshoz juttatását – biztosítsuk, erre jó példa a hiteleinkhez kapcsolt árfolyam-garancia. A tulajdonos döntően aktivitást, és nem profitot vár el tőlünk.

– Gyorsan változó piacon mozognak, ahol talán túl gyakran is módosulnak a kondíciók. Legutóbb a Pénzügyminisztérium is bírálta a bankok díjstruktúráját – igaz, döntően a lakossági üzletági változásoknak szólt a kritika.

– A bankszektor is egy piac, ahol komoly verseny van, a kereslet-kínálat szabja meg azt, hogy egy bank meddig mehet el. Az önkormányzati üzletágon például már alig keresnek a bankok, de sok multinak is megéri Magyarországról finanszíroznia külföldi beruházását, mert itt olcsóbban jut hitelhez. A lakossági oldalon persze még vannak komoly hiányosságok, az emberek pénzügyi kultúrája lassan alakul át. Ahhoz képest viszont, hogy 15 éve még az állampolgárok 60 százalékának nem volt bankszámlája, sokat léptünk előre. Azt ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a pénzintézeteknek a kamatmarzsok szűkülése miatt egyre inkább a díjakon kell majd megkeresniük a mindennapi betevőt, ám ha valaki elszámítja magát, komoly ügyfélszám-csökkenéssel nézhet szembe.

– Nemcsak a bankok, de a főváros is reklámozza magát, tele vannak a lapok az „ilyen volt, ilyen lett” képekkel. Most akár az MFB székház is szerepelhetne ezen: bontják az állványokat, megújult az épület…

– Ilyen kép nem készül majd, ez nem fővárosi fejlesztés. Az a társasház, amelyben a bank központja működik, közgyűlésen döntött a felújításról, mi pedig támogattuk azt. Személy szerint örülök annak, hogy egyre több épület szépül meg a fővárosban; rendkívül bosszantanak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy külföldi filmesek azért szeretnek Budapesten forgatni, mert itt nem kell újraépíteni a II. világháborús díszleteket.

– Hírlik, ha a vadászatról van szó, azért nem veti meg a fegyvert. Miközben büszkék voltunk vadászturizmusunkra, a hírek leginkább az olasz orvvadászokról szóltak. Tisztul-e a kép annak kapcsán, hogy a madárinfluenza-pánik miatt már nem olyan keresettek a szárnyasok?

– A vízi szárnyasok vadászati szezonjának vége, a fogoly, a fácán, a kacsa és a liba remélhetően nem lesznek érintettek. A magyarországi szarvasbika-, vaddisznó-, muflon- és dámvadászat világhírű. A környező országok olcsóbb árakkal próbálták meg felfuttatni a vadászturizmusukat, de ennek a „próbaidőszaknak” vége, a vadászok sorra térnek vissza Magyarországra.