Mi várható év végéig?
A Reuters elemzői októberre újabb 25 bázispontos csökkentést várnak. Konszenzusuk szerint az év végén 5,5 százalék, a jövő év végén pedig 5 százalék lesz az alapkamat. A rövid távú árfolyam-várakozások nem változtak: október végére a konszenzus szerint 247-ig, az évzárásra pedig 250 környékére gyengülhet a forint az euróval szemben. Jövő év végi előrejelzésüket három forinttal 255 forintra gyengítették.
A helyzet ugyanis nagyon hasonló az augusztusihoz: változatlanul stabilan erős a forint és a régióra nézve kedvező a nemzetközi legkör. A bátrabb monetáris lazítás esélyét növeli az is, hogy a kedden napvilágot látott inflációs adat kedvezőbb lett a vártnál, illetve hogy maga a jegybank-elnök is kilátásba helyezte, hogy van esély további 50 bázispontos csökkentésre.
Homály a piacon
Ennek némileg ellentmond ugyanakkor a szintén kedden kezdődött idegesebb hangulat a kötvény- és pénzpiacokon, amely az MNB állítólagos kötvényeladásai nyomán érződött, illetve érződik mind a mai napig. A központi bank ugyanis a hivatalos kommentárok szerint a „portfóliótisztítás” jegyében jelent meg eladóként az állampapír-piacon, ám piaci vélekedések szerint épp a túlzott kamatcsökkentési várakozásokat igyekezett hűteni.
Az MNB által eladott kötvénymennyiséget illetően nincsenek pontos adatok, bár Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője úgy tudja: a 240 milliárd forintos jegybanki állományból 1 milliárdot tett ki a szóban forgó tétel. A FigyelőNet által megkérdezett elemzők szerint egyébként nem is azzal volt baj, hogy egy korábbi intervencióból származó felesleget a piacra dob a jegybank, inkább a tettet körüllengő homály és titkolózás okozott idegességet a befektetők körében. Két évvel ezelőtti rossz emlékeket idézett fel a lépés – teszi hozzá Lányi Bence -, aminek hatására egyből 10-12 bázispontos hozamemelkedés következett be a kötvénypiacon, illetve kissé begyengült a forint is (ami persze a régiós valuták általános enyhe gyengélkedése is indokolhatott).
Mindenesetre az állampapírpiaci hozamszintek azt mutatják, hogy az e heti kilengés dacára is csaknem 75 bázispontos kamatvágást áraztak be a befektetők az év végéig bezárólag. Hogy ez mennyire egyenletesen oszlik meg, majd kiderül a következő kamatdöntő üléseken.
Reuters: a 25 esélyesebb
A Reuters által megkérdezett elemzők túlnyomó többsége szerint az MNB hétfői ülésén visszatér a korábbi lassúbb monetáris lazítási ütemhez, és 25 bázisponttal csökkenti az alapkamatot. A Reuters 22 elemzőt kérdezett meg, akik közül többen a jegybank keddi váratlan, hozamemelkedést eredményező piaci államkötvény-eladásai után módosították kamatcsökkentési várakozásaikat. Korábban még többen számítottak nagyobb kamatcsökkentésre, elsősorban Járai Zsigmond múlt heti manchesteri nyilatkozata után, amelyben a jegybankelnök nem zárta ki a gyors csökkentés folytatódását, amennyiben a nemzetközi befektetői környezet kedvező marad, az infláció pedig alacsony.
A devizakereskedők szerint ugyanakkor egy vártnál nagyobb hétfői kamatcsökkentés sem rendítené meg a forintot, és nem gyengítené 247-248-nál tovább az euró ellen a jelenlegi 245 körüli szintről. Egy 25 bázispontos kamatvágás esetén pedig a jövő héten várhatóan 244,50 és 246,50 között lenne az euró/forint árfolyam.
Javul az infláció és a növekedés
Az inflációs előrejelzések némileg javultak: az év végére 3,8 százalékos, a jövő év decemberére pedig 2 százalékos inflációt várnak a Reuters által megkérdezett elemzők, egytized, illetve kéttized százalékponttal kevesebbet, mint egy hónapja. A most először gyűjtött 2007 végi becslések kevésbé pozitívak, a konszenzus az új háromszázalékos közép távú cél fölé, 3,05 százalékra került.
A GDP-növekedés konszenzusa mind 2005-re, mind 2006-ra javult a szeptemberi felmérésben: erre az évre 3,5-ről 3,7 százalékra, jövőre pedig 3,7-ről 3,8 százalékra emelkedett az előrejelzések átlaga. Az ipar növekedési kilátásait is kedvezőbbnek ítélik az elemzők: erre az évre 6,4 százalékos ipari termelési indexre, 2006-ra pedig 7 százalékra számítanak. Az idei előrejelzés 40 bázisponttal, a jövő évi 20 bázisponttal emelkedett a korábbi várakozásokhoz képest.
Ötszázalékos hiány
A korábbiakhoz képest némileg kisebbnek látják az elemzők az államháztartás idei és jövő évi hiányát, az előrejelzések azonban még mindig jelentősen a kormányzati előirányzatok felett maradnak. A konszenzus szerint 2005-ben 5, 2006-ban 4,9 százalék lesz az államháztartás GDP-arányos hiánya a nyugdíjreform költségeit is tartalmazó eredményszemléletű elszámolás szerint, szemben a kormányzat 4,7, illetve 4 százalékos várakozásával.
A kereskedelmi mérleg várható hiányát 2005-ben 2,94 milliárd, 2006-ban pedig 3,22 milliárd euróban határozta meg a konszenzus. A jövő évi prognózis ebben a hónapban 320 millió euróval emelkedett.
Az előrejelzések szerint 2006-ban az államháztartási hiány csökkentése alig halad előre az euró bevezetéséhez szükséges szint felé, az elemzők többsége azonban még mindig hisz az euró 2010-es bevezetésében. Tízből hét elemző szerint Magyarország 2010-ben lép az eurózónába, egy szerint a valószínű dátum 2011, két elemző szerint pedig erre 2012 előtt nem kerül sor.
