A magyar tulajdonú vállalatok augusztusi várakozásaiban a nemzetközi konjunkturális környezetben sikeresen teljesítő magyar gazdaság eredményei is megmutatkznak. 2005 első félévében a gazdaság növekedése átlagosan 3,5 százalékot ért el az év közepére erősödő élénkülés mellett. Az ipari termelés az első fél évben jelentős havi ingadozás mellett átlagosan 6 százalékkal bővült, a ipari export dinamikája megközelítette a tíz százalékot. A reálgazdasági konjunktúra fennmaradására utal a belföldi értékesítések 3,2 százalékos növekedése, amely az elmúlt években stagnált, esetenként csökkent.
A KKV szektor expanzióját a belföldi piac élénkülése és a szomszédos országok növekvő importkereslete segíti. A multinacionális vállalatok fokozódó külpiaci aktivitása, a beszállítói lehetőségek bővülése, a versenyképesség javítását igényli.
Jó esély a kilábalásra
A gazdaságkutatók előrejelzése szerint jó esély van arra, hogy Európa vezető gazdaságai a globális konjunktúra hatására a következő hónapokban kilábaljanak az elhúzódó depresszióból. A nemzetközi kereskedelem dinamikus bővülését sem a magas olajárak, sem a terrorista fenyegetettség nem tudta lefékezni. Az euró gyengülése segíti a valutaközösség országainak külpiaci aktivizálódását.
Az Ecostat indexe szerint augusztusban a kis- és középvállalkozások több mint egyharmada a nemzetgazdaság kilátásait javulónak értékeli. A pesszimista várakozások aránya július óta több mint tíz százalékkal csökkent (27 százalék). Saját vállalkozásuk jövőbeni helyzetét a cégek derűlátóbban ítélik meg: a 2006. februárig terjedő időszakban a gazdálkodás feltételeiben javulással a KKV-k 37 százaléka, változatlansággal 38 százalékuk számol. Augusztus hónapban ugyanakkor számottevően emelkedett azoknak a cégeknek a súlya, amelyek reális esélyt látnak az év utolsó hónapjaiban teljesítményük növelésére. A fejlődésükben bizakodó cégek csoportja a júliusi 27 százalékról 37 százalékra nőtt.
A KKV szektor versenyhelyzete fokozatosan javul, a tőkeáramlás és a piaci offenzíva erősödése viszont kiélezi az értékesítési pozíciókért folyó vetélkedést – áll az Ecostat jelentésében. A következő egy évben a KKV-k egyharmada számol tevékenységi körében olyan mértékű versennyel, amely cége piaci helyzetét alapvetően megingatná. Új, tőkeerős versenytárs megjelenésével a júliusi 38 százalékkal szemben a cégek 46 százaléka számít. A beszállítói lehetőségek várhatóan bővülnek, legutóbb a cégek egyharmada ítélte reális esélynek a nagyvállalatokkal kiépíthető együttműködést.
Lassan változó termelési feltételek
Rövid távon a hazai tulajdonú vállalkozások a termelés alapvető feltételeiben jelentős elmozdulást nem várnak. Egy évvel az uniós csatlakozást követően az integráció összességében kedvezőnek ítélhető, a cégek többsége igyekezett alkalmazkodni az új feltételekhez. A fizikai határok megszűnésével járó éleződő verseny azonban a felkészültebb, „életképesebb” vállalkozásokat beruházások indításán keresztül gyorsabb felzárkózásra sarkallta. A belföldi fogyasztásra építő szektor számára kedvező, hogy idén bővül a lakossági vásárlóerő, májusban a bérek reálértéke 7,1 százalékkal volt magasabb a bázisnál. A kiskereskedelmi forgalom az utóbbi hónapokban élénkült.
A KKV szektor szerint tevékenységük bővítését a belföldi kereslet alacsony szintje akadályozza. A fejlődést gátló tényezők között előtérbe került az éleződő verseny, nem változott viszont a gazdasági környezet bizonytalanságát illető kritika.
2005 utolsó harmadában és 2006 első két hónapjában javuló belföldi kereslettel számol a cégek 30 százaléka. Míg a vállalkozások fele nem kalkulál érdemi változással, 22 százalékuk helyzete romlását feltételezi a hazai piacon. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a exportpiacok megítélésében valamivel optimistábbak a cégek: külpiaci lehetőségei bővülését a júliusi 4 százalékkal szemben 13 százalékuk várja, stabilitást 68 százalékuk feltételez.
Javuló likviditási helyzet
A kormány bevezetésre tervezett intézkedései között az általános forgalmi adó csökkentése szerepel, ami az átfogó adóreform egyik eleme. Az adókulcsok mérséklése a cégeknél bevételnövekedést közvetlenül nem eredményez, a termékek és szolgáltatások fogyasztói árának csökkenése viszont forgalomnövelő hatással járhat. A vállalatok gazdálkodása szempontjából kedvező az infláció mérséklődése és az alapkamat-csökkentés. Az üzemanyag- és energiaárak emelkedése azonban a költségek növekedését, és a jövedelmezőség romlását eredményezheti.
A magyar kis- és középvállalatok 18 százaléka számol likviditási helyzetének rövid távú javulásával, 62 százaléka pedig a pénzellátás változatlanságával. A finanszírozási nehézségeket a cégek banki hitelfelvétellel, vagy fejlesztéseik későbbi megvalósításával, vagyontárgyaik étékesítésével tervezik megoldani.
Aktív beruházási, fejlesztési tevékenység
A globális konjunktúra és a bővülő uniós támogatások hatására a gazdálkodó szervezetek lassan két éve aktív beruházási, fejlesztési tevékenységet folytatnak. Ennek ellenére viszont a magyar kis- és középvállalatok technológiai színvonala még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól.
Augusztusban a KKV kör beruházási hajlandósága 54 százalékra javult, ezzel a májusig tartó tendenciacsökkenés pozitív fordulatot vett. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek köre 71 százalék volt a legutóbbi index szerint. A beruházási tevékenységet mérséklő tényezők között augusztusban ugyan csökkent a szerepe a magas hitelkamatoknak, viszont első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet és ettől alig elmaradva, második a jövőt övező bizonytalanság. A szektor kapacitásainak kihasználtsága a következő hat hónapban előreláthatóan kedvezően változik: a cégek 44 százalékánál megfelelő termelési háttér áll rendelkezésre, 56 százalékuknál leköthető kapacitások találhatók.
Eltúlzott inflációs várakozások
A júliusi 3,7 százalékos, egy évre visszatekintő inflációs mutató kedvezőbb az elemzői várakozásoknál. Az árindex minimális csökkenését – júniusi 3,8 százalékos volt az éves inflációt – a tejtermékek és húsféleségek, az idényáras élelmiszerek és bizonyos iparcikkek árcsökkenése eredményezte, ami kompenzálta a benzin- és gyógyszerárak emelkedését. A hektikus ármozgású termékek hatását kiszűrő maginflációs mutató 1,6 százalékra, történelmi mélypontjára csökkent.
A KKV-k augusztusi éves inflációs 5,4 százalékos prognózisa jóval magasabb a reálisan várható tényadatot. A decemberre szóló, 12 havi árindex becslésekor -0,6 százalékos korrekciót hajtottak végre a vállalkozások, a pénzromlás mértékét 5,0 százalékban jelezték. A termelői árak növekedéséről szóló előrejelzés július óta nem mozdult el a 2,4 százalékos szintről.
