A legvidámabb barakkból az Európai Unió legkorruptabb országává lettünk – vélte Járai Zsigmond, aki a tőzsdekonferencián a Tőzsdeelnökök a tőzsdéről címet viselő panelbeszélgetésén fejtette ki véleményét. A tőzsdét 1996 és 1998 között elnöklő Járai szerint a probléma elsősorban nem a tőzsdével, hanem a gazdasággal van, bár az is elszomorító, hogy a régióbeli országok később induló tőzsdéi is a hazainál szebb karriert futottak be. A budapesti börze a világ egyik legkisebb tőzsdéje – tette hozzá -, amelyen ráadásul az értékpapírok 75-80 százaléka a külföldi befektetők kezében van.
Jaksity György későbbi tőzsdeelnök ezt vitatva hangsúlyozta, hogy a magyar tőzsde egyáltalán nem tekinthető periferiálisnak, csak a megfelelő mutatókat kell nézni. Mint mondta, a BUX index emelkedését vizsgálva például a világ egyik legjobb tőzsdéje, a likviditási ráta szempontjából szintén az élmezőnyben van, a GDP arányában mért kapitalizációt tekintve pedig erős középmezőnyben. Azzal viszont Jaksity György is egyet értett, hogy a magyar befektetőket és intézményeket nem érdekli kellőképpen a tőzsde, a hazai forrásbevonás alacsony volta éppen 15 éve jelent problémát. A tőzsdeindex látványos emelkedésének hozamát így valóban a külföldiek élvezik, akik viszont ezért cserébe jelentős kockázatot is vállalnak – tette hozzá Jaksity.
Szalay-Berzeviczy Attila ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, valóban akkut probléma a keresleti és kínálati oldal szűkössége, vagyis egyszerre kellene a hazai megtakarításokat és az új tőzsdei bevezetéseket ösztönözni. Mint mondta, reméli, hogy a száz lépés programból erre is marad legalább kettő.
