Vidám koccintás helyett a keserűség poharát ürítették ki a múlt héten az olaszországi Friuli-Venezia Giulia tartomány borosgazdái, miután az Európai Bíróság érvényesnek nyilvánította azt a Magyarország és az Európai Közösség közt még 1993-ban aláírt megállapodást, amely 2007. március 31. után megtiltja a tokaji vagy ahhoz hasonló megjelölés használatát az unió többi tagországában termelt borokra, így két, az olasz régióból származó bort sem lehet Tocai néven forgalmazni.
 |
 |
|
FÖLDRAJZI SZÁRMAZÁSHELY. A magyarok számára kedvező döntés nem előzmény nélküli, hiszen a luxemburgi székhelyű bíróság főtanácsnoka egy tavaly december 16-án kelt véleményében már megelőlegezte a végeredményt. Az említett 1993-as egyezményben az EU (akkor még EK) elismerte hazánk kizárólagos jogát a „Tokaji” név használatára, mégpedig azon az alapon, hogy a bor földrajzi származáshelye Magyarországon van. Kilenc évvel a megállapodás után azonban az olaszok – a szőlősgazdák nyomásának engedve – jelezték, hogy nem tartják lezártnak az ügyet. Lazio tartomány közigazgatási bíróságához fordultak, hogy az semmisítse meg a bormegállapodásban foglalt tilalmat kimondó nemzeti jogszabályt.
Az olasz bíróság előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól, amely a két bort, a Tocai friulanót és a Tocai italicót előállító mintegy 1400 helyi bortermelő nagy bánatára helybenhagyta a magyar Tokajit az „illetéktelen boroktól” megvédő megállapodást. Az Európai Bíróság érvelése szerint az említett olasz borok – amelyeknek most új nevet kell találni – a megállapodás megkötésének idején nem minősültek földrajzi megjelölésnek, hanem egy Olaszországban elismert szőlőfajta nevei voltak. A taláros testület azt az olasz kifogást is elvetette, hogy a tilalom kizárja az érintett olasz borok forgalmazásának valamennyi lehetséges módját, és így a tulajdontól való megfosztással lenne egyenlő. A bíróság inkább annak az érvnek adott hitelt, hogy a tilalom két igény összehangolását célozza: azt, hogy a végfogyasztónak precíz tájékoztatást adjon az érintett termékekről, ugyanakkor a versenyhelyzet torzulásával szemben védje a termelőket. „A tilalom által elérni kívánt cél ezért jogszerű és közérdekű” – állapítja meg az ítélet, egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az olasz Tocai nevet más, alternatív megjelöléssel lehet helyettesíteni.
A friuli gazdák, akik jól láthatóan nem használták ki a rendelkezésükre álló 13 éves átmeneti időszakot, most az olasz államtól és az Európai Uniótól várják, hogy anyagi segítséget nyújtson nekik az új márkanevek piaci bevezetéséhez.
Az olasz veszély elhárultával azonban még nem lélegezhetnek fel a magyar bor barátai, hiszen a Tokaji nevet más, Európán kívüli országok is „bitorolják”. (Az olaszoktól eltérően a franciák nem vitatják azt, hogy 2007. március 31-i után jelenlegi nevén nem dobhatják piacra az elzászi Tokay Pinot Gris-t).
Tokajik a világ körül
MAGYARORSZÁG: Tokaji Aszú, Szamorodni és Tokaji Esszencia
SZLOVÁKIA: Tokajske Asu – édes (desszert)bor
OLASZORSZÁG: Tocai friulano, Tocai italico – száraz fehérbor
FRANCIAORSZÁG: Tokay Pinot Gris – száraz fehérbor
AUSZTRÁLIA: (Canberra) Tokay – édes desszertbor (magyar állítás szerint mesterségesen megnövelt alkoholtartalommal)
EGYESÜLT ÁLLAMOK: nincs pontos adat, de több Tokaji is létezik
Szakértők attól tartanak, hogy még cifrább lehet a helyzet az Egyesült Államokban Tokaji néven piacra dobott borokkal, mert az amerikai törvények nem ismerik el a szerzett jogok visszavonását.
Megkapta viszont a Tokaji névhasználatra vonatkozó engedélyt a szomszédos Szlovákia, de csak a magyar bortermelő terület 10 százalékán, vagyis északi szomszédunk 565,2 hektáron állíthat elő ilyen borkülönlegességeket. A határokon átnyúló egységes borrégió elismerésének fejében a szlovákok vállalták, hogy átveszik és betartják a magyar Aszú, Szamorodni és a Tokaji Esszencia előállítására vonatkozó szigorú magyar szabályozást. A Tokaji borvidék termelőinek panaszaiból azonban az tűnik ki, hogy a határ túlsó oldalán még adósak a lelkiismeretes végrehajtással.
