A jogalkotók munkáját nagy várakozással és élénk érdeklődéssel figyelték a kereskedők, a gyártók és a szakszervezetek, hiszen ezt a területet máig egy 1978-ban készített törvény szabályozza – írja a Népszabadság. A tárca a hosszas viták alatt már-már mindenkinek elfogadható törvénytervezet helyett új saját elképzelésekkel, megoldásokkal állt elő.
A kiskereskedelmi vállalkozások mérettől függetlenül fontosnak tartották, hogy az új törvény igazítsa el őket például abban, pontosan milyen szabályok betartásával lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, miként kell meghatározni a nyitvatartási időt vagy éppen milyen feltételekkel lehet nagy alapterületű áruházat nyitni. A tervezet hosszasan sorolja, a különböző hatóságok milyen jogcímen léphetnek fel a jelentős piaci erővel bíró kereskedőcégekkel szemben.
Egyébként a jelentős piaci erőről szóló kitétel kavarta a legnagyobb vihart az érintettek körében. A GKM ugyanis a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát kivette a jogszabályból, és helyébe tette be a jelentős piaci erővel bíró vállalkozások szabályozásáról szóló paragrafust. A törvénytervezet kimondja, hogy az tekinthető ilyen cégnek, amelyiknek a konszolidált nettó árbevétele 150 milliárd forintnál nagyobb, vagy ha forgalma alapján piaci részesedése tíz százaléknál több. Azt azonban nem tisztázza, hogy például az utóbbi szám a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozik-e vagy csak egyes termékcsoportokra.
A javaslatról tartott egyeztetésen a minisztériumi elképzelések ismertetése után az érdekképviseletek állítólag jelezték: mindent megmozgatnak, hogy a számukra hátrányos jogszabályt ne fogadják el.
