Magyarország uniós tagságának első éves nettó egyenlege 159,94 millió euró – ennyivel több pénzt kapott hazánk 2004-ben az EU-tól, mint amennyivel hozzájárult a közös költségvetéshez – derül ki egy, a Bruxinfo birtokába jutott, még nem a végleges adatokat tükröző bizottsági kimutatásból.
Az összegzés szerint hazánk 2004-ben összesen 694,36 millió euróhoz jutott különböző címeken az uniós kasszából, miközben a Magyarország által tagi hozzájárulásként befizetett pénzek összege elérte az 534,4 millió eurót. A kettő különbsége az a közel 160 millió eurós egyenleg, amely alapján elmondható, hogy az ország nettó kedvezményezettje volt a tagság első évének (a Magyarországnak átutalt összegek ugyanakkor nem azonosak a támogatások magyar haszonélvezőinek átutalt összegekkel). Az Európai Bizottság egyébként ennél nagyobb, majdnem 300 millió eurós nettó egyenleget jósolt eredetileg Magyarországnak, ami a 912 milliósra jelzett bevétel és a 613 millió euróra becsült költségvetési hozzájárulás közötti különbség.
Számok
A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében uniós csatlakozás pillanatától március végéig 18 ezer pályázat érkezett a hatóságokhoz, aminek mintegy 70 százalékát elbírálták a hatóságok. A nyertes pályázatok száma 6257, értékük összesen 317,2 milliárd forint. Ez a három éves támogatási keret mintegy 47 százaléka. A kormányzat szerint ez 20 ezer új munkahelyet jelent, valamint hozzájárul további 30 ezer munkahely megtartásához. A nagy számok ellenére az átutalt támogatás összege eddig nem haladta meg a 10 milliárd forintot.
Ugyanakkor az is kiolvasható, hogy a majdnem 172 millió eurónyi költségvetési visszatérítés nélkül (lump sum) a magyar tagság első éve negatív egyenleget produkált volna, mégpedig körülbelül 12 ezer euróval. Ha a Bizottság előzetes becsléseit összehasonlítjuk a tényleges kifizetésekkel, megállapítható, hogy a vidékfejlesztési forrásokat is beszámítva a mezőgazdasági támogatások lehívásában a legnagyobb az elmaradás (a becsült 138 millió euró helyett csak valamivel több, mint 60 millió eurót sikerült felhasználni). A felzárkóztatási támogatásoknál a Bizottság által becsült 231 millió euróból 203 millió euró került végül a hivatalos állami számlára. Az előcsatlakozási segélyből 172,7 millió eurót fizettek ki hazánknak 2004-ben (A Bizottság előzetesen 260 millióra becsülte a kifizetések mértékét). A költségvetési visszatérítésre eleve 172 millió euró volt betervezve, ami néhány ezerrel kevesebb lett a végén.
Az újak 2,8 milliárddal kaptak többet
A tíz új tagállam együttes mérlege 2,8 milliárd eurónyi többletet mutat a tagság első évében az EU-val szemben (a közel 6 milliárd euró kifizetéssel 3,16 milliárd euró befizetés áll szemben). A Bizottság előzetesen jó 1 milliárd euróval nagyobbra becsülte a kifizetési kötelezettségeket, mint amire végeredményben szükség volt.
Lengyelország 360 millió euró pluszban zárt
Az új tagállamok közül abszolút értelemben Lengyelország mérlege a legkedvezőbb: 1,4 milliárd euró a nettó egyenleg. A lakosság arányát is tekintve a litvánoknak volt a legjövedelmezőbb a tagság első éve, hiszen 360 millió euróval több pénzt zsebeltek be, mint amennyit kifizettek. A csehek, akiknél még a csatlakozás előtt komolyan lehetett tartani a nettó befizetői pozíciótól, végül 235 millió eurós pozitív egyenleget könyvelhetnek el, igaz ebbe alaposan besegített az óriási értékű, 332 millió eurót is meghaladó egyszeri költségvetési visszatérítés. A lettek nettó egyenlege 192 és fél millió euró, utána következnek a magyarok és a szlovákok szinte azonos (159 millió euró feletti) mérleggel. Észtország következik 140 millió euróval, majd Szlovénia 103 millió euró pozitív szaldóval. Málta az utolsó 36 millió euróval és Ciprus egyenlege mutatja a legszerényebb többletet az EU-val szemben majdnem 33 millió euróval.
