Egyelőre nem tekinthető kiforrott javaslatnak, de egy röpke gondolatkísérletet mindenképpen megér a magyar tőzsdét tulajdonló osztrák konzorcium egyik tagjának nyilatkozata, amely szerint a majdani egyesített regionális tőzsde központja mondjuk Pozsony lenne. Vagyis – praktikusan és röviden – a hazai tőzsdei cégek részvényeivel innentől kezdve nem Budapesten kereskednének, merthogy fizikailag meg is szűnne a Budapesti Értéktőzsde. Függetlenül attól, hogy az új helyszín a szlovák, a cseh, a lengyel vagy éppen az osztrák főváros lenne, a gondolat számos kérdést vet fel, szabályozási, technikai, elszámolási, és – talán legfőképpen – presztízs szempontból.
Technikailag nem okoz gondot
Gyurcsány Ferenc is Pesten csengetett (Fotó: MTI)
A legkisebb problémát valószínűleg a technikai kérdések jelentenék – vélték egyöntetűen a FigyelőNet által megkérdezett részvénypiaci elemzők. A három kelet-közép-európai tőzsde ugyan egyaránt elektronizált, de három különböző platformon működik – mutatott rá Zékány András, az ING elemzője, aki szerint ezeket – persze jó pár milliárd forintos ráfordítással – össze lehetne hangolni. A befektetők szempontjából tehát tulajdonképpen nem lényeges a helyszín, a megbízásokat ugyanúgy magyar brókercégekhez lehetne bevinni, azokat az üzletkötők ennek megfelelően ugyanúgy teljesítenék, mint addig. (Ma is lehet megbízásokat adni külföldi tőzsdei ügyletekre, nagyjából ugyanez történne ez esetben is.)
Picit bonyolultabb az ügyletek elszámolása, hogy például milyen pénznemben történnének az adás-vételek: forintban, szlovák koronában, más térségbeli valutában, esetleg euróban. Valószínűleg egyszerűbb lenne a dolog, ha az euró bevezetését követően vagy leghamarabb azzal egyidőben realizálódna bármilyen efféle gondolat – vélte Móró Tamás, a Concorde elemzője, aki szerint másfajta szabályozásbeli harmonizációra is szükség lenne.
Tisztázatlan az adózás
Az adózási szempontok Zékány András szerint is roppant fontosak, például a tőzsdei ügyleteket érintő árfolyamnyereség-adó kérdése. A részvények értékesítéséből származó hozam jelenleg Magyarországon nulla százalékos kamatadóval adózik, viszont például északi szomszédunknál 19 százalékos árfolyamnyereség-adót és kamatadót kell fizetni. Kérdés, hogy ez mennyiben érintené a hazai kisbefektetőket egy esetleges tőzsdeáthelyezés kapcsán – mutat rá Zékány. Bónis Miklós, az Inter-Európa Bank elemzője szerint egyébként semennyiben, ahogyan most is adómentesek a hazai pályán kívülre eső nemzetközi részvényes tranzakciók a magyar befektetők számára.
Más kérdés, hogy az egyéb szabályok hogyan változnának meg, hiszen nyilván azon ország kormányzata diktál majd, amelyikben a börze székel. Fontos persze a nemzeti jelleg kérdése is, de a legfontosabb mégis az, hogy ki szabja meg a kibocsátók és befektetők számára érvényes jogokat és kötelezettségeket. Ha tehát a részvénykereskedelem elkerülne Pestről, akkor azt mind a tőzsde, mint intézmény, mind pedig a magyar kormányzat komoly presztízsveszteségként élné meg – hangsúlyozták az elemzők.
A kibocsátók nem örülnének
Vélhetően nem örülnének a hazai kibocsátók sem – mint ahogy néhányuk vezetője ilyen szellemben már nyilatkozott is a napokban. Az OTP, a Mol, a Matáv és a Richter vezetői a Napi Gazdaság kérdésére kifejtették: rendkívül fontos a helyi tőzsdék fennmaradása, a kis- és nagybefektetők részvénybefektetései, illetve a cégek forrásbevonása szempontjából, ráadásul Pozsonyt, mint új helyszínt egyenesen abszurd ötletnek vélték. Az általunk megkérdezett elemzők több praktikus szempontra is rámutattak, amelyek a tőzsdei társaságok és a tőzsde, illetve a társaságok és a befektetők közötti kommunikáció kérdését illetik. A kibocsátókat ugyanis szigorú tájékoztatási és közzétételi kötelezettségek terhelik, ezek nyelvét, publikálásának helyét, rendszerességét és tartalmát mind újra kellene gondolni egy nem pesti központú börze létrejötte esetén. A Pozsonyba (vagy Prágába, vagy Varsóba) település Móró Tamás szerint azzal a káros következménnyel is együtt járhat, hogy a magánbefektetők tovább távolodnak a részvénypiactól. Hiába nem jelentene számukra valódi technikai problémát, mégis csökkenhetne a kisbefektetők egyébként sem túl élénk érdeklődése, bár valószínű, hogy – éppen kicsi súlyuk és jelentéktelen szerepük miatt – ez sokadlagos szempont a tőzsde tulajdonosi konzorciumának szemében.
