Aktív csendestársak

Közép- és Kelet-Európában talán sehol sincs a lakosság számához viszonyítva annyi műköröm-építő, mint Tatabányán és környékén. A megyeszékhelyen számos olyan termelő nagyvállalat telepedett meg, amely futószalagok mellett tömegesen foglalkoztat ügyes kezű női alkalmazottakat. A befektetések egyik furcsa, közvetett „beszállítói” hozadéka, hogy a viszonylag jól kereső, és stabil munkahelyi háttérrel rendelkező nők szívesen áldoznak a munkában megviselt körmeik ápolására…

Az Ilpea Profext Kft. üzeme. A tőkeerős nemzetközi tulajdonostárs előnyt jelent.

„Tatabánya beszállítói szempontból tipikus esetnek számít, zöldmezős beruházásokkal jelentek meg külföldi cégek, amelyeknek a nulláról kellett felépíteniük itteni kapcsolataikat” – mondja Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. munkatársa, aki kutatásai során górcső alá vette a térséget. „Központi adatok és kutatások híján nagyon nehéz átlátni a magyar beszállítói piacot – mutat rá -, némi rendszerezettséget csak akkor kapunk, ha a külföldi társaságok betelepedésének módját vizsgáljuk.” A zöldmezős beruházásokkal ipari parkokban megtelepedő gyártócégek általában magukkal hozzák a beszállítóikat is, de ha ezek nem jönnek Magyarországra, akkor is ragaszkodnak hozzájuk, és még importálni is hajlandóak az alkatrészeket. A finn Nokia például idővel a komáromi ipari parkba, a gyártóüzemével szomszédos ingatlanára hozta a szintén finn Perlost, amely kizárólagos globális beszállítója. Az Audit ugyan nem követték a partnercégek, ám mégis inkább importál az autógyár, és szinte nem használ magyar beszállítókat.

Pályázatra fel!

A hazai – zömmel kis- és középvállalkozói körből álló – beszállítók számára a legfontosabb pályázati lehetőség a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP). Ennek 16 pályázatára az idén 45,5 milliárd forint a támogatási keret (2004 és 2006 között összesen 154 milliárd forint, a támogatáshoz az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapja 70 százalékkal járul hozzá). A program tavalyi első évében 9134 pályázat érkezett be, ebből 2005. február 11-éig 4778 pályázat kapott több mint 72 milliárd forint támogatást, amelylyel 128 milliárd forint beruházás valósulhat meg. A programban vannak kifejezetten a beszállítókat segítő pályázatok, de a többi pályázat is lehetőséget nyújt a számukra.

EGYÜTT NŐNEK.

Más a helyzet, ha a cég privatizáció révén jut magyar gyártóbázishoz, s megörökli a korábbi állami vállalat üzleti kapcsolatait. Ilyenkor kézenfekvőbb ezeket továbbfejleszteni, mint újakat kiépíteni, miként azt az Electrolux is tette. „Amikor több mint egy évtizeddel ezelőtt az Electrolux megvette a jászberényi hűtőgépgyárat, tudásátadással támogatta a beszállító cégek létrejöttét” – idézi föl Takács János vezérigazgató. Volt, hogy bizonyos alkatrészgyártó, szolgáltató egységeket kiszerveztek a gyárból és a menedzsmentnek adtak át. Most már más a helyzet, tendert írnak ki, a jelentkezőket átvilágítják, mintaszállítást kérnek tőlük, s csak az nyerhet, aki minden feltételnek megfelel. „Két-három éve fémalkatrész-gyártást szerveztünk ki, 28-an jelentkeztek a tenderre, s 5-en kaptak megbízást” – érzékelteti a kedvező helyzetet a vezérigazgató, hozzátéve, hogy egyes beszállítók már a fejlesztésekben is részt vesznek. Időről időre újabb versenytárgyalást írnak ki, ezen a régi beszállítóknak is indulniuk kell, hogy megőrizhessék a megbízásukat, s ez általában sikerül is nekik.

A hosszú távú kapcsolat azért is előnyös, mert az Electroluxnak célja, hogy a legjobb helyi partnereket csoportszintű beszállítókká nevelje. A világcégnek itthon mintegy kétszáz aktív beszállítója van, de az ilyen jellegű beszerzések 80 százaléka 30 vállalattól származik. A költség, a rugalmasság, a gyorsaság okán preferálják az itteni partnereket, s már csak néhány olyan részegység – hűtőgépeknél a kompresszor, porszívóknál az elektromotor – maradt, amelyeket importálniuk kell. Az Electrolux olyannyira elégedett a magyarországi beszállítói háttérrel, hogy a kombinált hűtőgépeket és fagyasztóládákat előállító gyár Nyíregyházára telepítésében ennek is fontos szerepe volt.

Az Ilpea Profext Kft., amely mágneses tömítő keretet szállít az Electrolux hűtőszekrényeinek ajtajához, valamikor gazdasági munkaközösségként indult. Takács László ügyvezető igazgató 26 évig volt a jászberényi hűtőgépgyár dolgozója, majd néhány mérnök és technikus kollégájával együtt kivált és gmk-t alapított. Műanyag-feldolgozással foglalkoztak, s kezdetben még nem az Electroluxnak szállítottak, ám lassan-lassan sikerült onnan is megbízást kapniuk. Szerencséjük volt, mert egy olasz cég, az Ilpea ide akart jönni, hogy a jászberényi gyárnak szállíthasson, s ezért többségi tulajdont vásárolt a gmk utódjában, az akkor még csak Profext néven futó kft.-ben.

Az Ilpea tőkeemelést is végrehajtott, ami biztosította a további fejlődést, s a versenytárgyalásokon is előny, hogy tőkeerős nemzetközi anyacég képviseli a kft.-t. Az Ilpea Profextnek ugyanis nemcsak az Electrolux a megrendelője – bár az a legnagyobb -, vevőjük az Indesit törökországi, továbbá a Frigoglas oroszországi és romániai gyára is. A 120 fős cég árbevétele tavaly 1,4 milliárd forint volt. Takács László úgy látja, stabil, megalapozott, versenyképes vállalkozás az övék. „Egészen a múlt évig töretlenül mentünk felfelé, négyévenként átadtunk egy-egy újabb csarnokot. Tavaly volt egy kis megtorpanás, de az idén, azzal, hogy Nyíregyházára is szállítunk, ismét növekedésre számítunk” – mondja az igazgató. Az ehhez szükséges legújabb csarnok felépítéséhez 100 millió forint állami támogatást nyertek pályázaton.

Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy egy jó nevű külföldi társaságnál megszerzett magyarországi vagy régiós beszállítói pozícióval mentesülni lehet a globalizáció hatásaitól. „Ha az anyacég azt a döntést hozza, hogy egy alkatrészt világszerte csak egy bizonyos cégtől vásárol, akkor a legritkább esetben lehet esélye az itteni társaságoknak” – hívja fel a figyelmet Antalóczy Katalin. Könnyen előfordulhat, hogy a globális beszerzés előnyei miatt még a működő, korábban felépített helyi beszállítói kapcsolatokat is azonnal leépítik. „Mindenki egyértelműnek hiszi, hogy a magyar beszállítói piac az itt lévő gyártócégek növekedésével együtt bővül, ez azonban egyáltalán nem biztos” – mondja a kutató. Amint azt a Suzuki példája is mutatja, a határokon túlnyúló kereskedelemben egy társaság könnyedén változtathat beszállítói forrásain, anélkül, hogy a saját termelését áthelyezné.

UNIÓS VERSENY. A példaként említett, 14 évvel ezelőtt Esztergomban megtelepedett Magyar Suzuki preferálta az itteni beszállítókat, mert kocsijai vámkedvezménnyel és korlátozás-mentesen juthattak az uniós piacra, ha (többségében) „európai” gyártásúak voltak. Ezért a Japánból érkező motor és a sebességváltó kivételével minden más a társult EU-tag Magyarországon készült. Ma már azonban a gyártó számára édes mindegy, hogy az unión belül készülő termékhez magyar, olasz, esetleg szlovák, lengyel vállalkozás szállítja az alkatrészt, ha minőségben és árban az a legjobb. Mivel az itteni nagyobb bérteherrel és az erős forinttal kevesen képesek teljesíteni az euróban megszabott limitárakat, a Magyar Suzuki első 300 beszállítójából már csak mintegy 70 a magyar vállalkozás. A „magyarok” között viszont egyre több a külföldről betelepült cég, jó néhányuk a gyárral szemben lévő ipari parkból könnyebben tudja teljesíteni a „just-in-time” szállítás feltételeit. „Nagy tanulság, hogy a beszállítói oldalon az uniós bővítéssel még öldöklőbb lett a verseny” – értékel Antalóczy Katalin.

Lepsényi István, a Knorr Bremse Fékrendszerek Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Gépjárműipari Szövetség elnöke további lehetőségeket is lát az uniós tagságban, elsősorban a folyamatok, az adminisztráció egyszerűsödésének köszönhetően. Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek volt erejük végigszenvedni a fejlődést, most további bővülésre nyílik lehetőségük a térségben létesítendő újabb járműgyáraknál. Érvényesíteni tudják a referenciát, élhetnek az ár- és logisztikai előnyökkel. Vannak is ilyenek: növekvő számú kis- és közepes cég lett sikeres beszállítója az ide települt multinacionális cégeknek, s lépett ki az európai porondra.

Hasonlóan vélekedik a Bakony Művek Rt. vezérigazgatója is. „A magyar beszállítóknak az uniós csatlakozás lehetőséget adott arra, hogy offenzívan lépjenek fel, persze csak akkor, ha előzőleg már kivívták a megrendelők bizalmát. Véget értek azok az idők, amikor csak vártuk, hogy hajlandó-e idejönni valaki” – mondja Zentai Gábor. A Bakony Művek már ki is lépett az európai piacra, szállít például a Mercedesnek és a Volkswagennek, s előbb lett Svédországban az Electrolux beszállítója, mint itthon. Pedig nem voltak mindig ilyen sikeresek. A Lada-programban a togliatti gyár partnereként megsínylették az orosz válságot: 1998 után teljesen át kellett szervezniük a céget. Bezárták a telephelyeiket, s visszavonultak a cég központjába, Veszprémbe. Profiltisztítást végeztek, a vezérigazgató szavaival „sok mindent kidobtak a kosárból”. A galvanizálást például profi cégre bízták, olyanra, amely kevésbé környezetszennyező módon tudja azt elvégezni. Németországban megvásárolták egy középvállalat eszközeit, s átvették a szerződéseit, vagyis a piacát. Ez is segített abban, hogy sikerült nyugat-európai megrendeléseket szerezniük. Ehhez képest kevés a magyar vevőjük. Itthon a legnagyobb partnerük a Suzuki, de velük is euró alapon számolnak el. „A részesedésünk nő, már nemcsak ablaktörlő rendszereket, de fémalkatrészeket is szállítunk a Suzukinak, s elfogadtak bennünket globális beszállítónak” – büszkélkedik Zentai Gábor.

Zentai Gábor vezérigazgató. A Bakony Művek immár globális beszállítója a Suzukinak.

Két éve, 2003-ban meghatározták a „kiválóságaikat”, vagyis azt, hogy a fém- és a műanyag alkatrészekre, a szerszámgyártásra és az ablaktörlő rendszerekre összpontosítanak. A Bakony Művek már a termék- és szerszámfejlesztésben is részt vesz, ablaktörlő rendszerre például szabadalmuk van a Suzukinál, s termékeik gyártásba vitelében is képesek rész venni a partnereiknél. „Ma már nem elég, ha olcsón, pontosan szállít valaki, aktívnak kell lenni” – vélekedik a vezérigazgató. A tavaly mintegy 7 milliárd forint árbevételt elérő, s 2002 óta ismét nyereséges cég előbb Veszprémben bővített, majd új üzemet épített Hajdúnánáson, hogy onnan szállítson be a nyíregyházi Electroluxnak. A korábban az autóiparra szakosodott cég ugyanis kibővítette profilját a fehéráruhoz való alkatrészekkel, szerszámokkal is.

ÁLLAMI SEGÍTSÉG. A 45 százalékban a Bankár Holding, továbbá két magánszemély – Zentai Gábor vezérigazgató és Mátyásfalvi György igazgatósági elnök – tulajdonában lévő Bakony Művek a Veszprémbe való visszahúzódás után a megszerzett piacok igényeinek megfelelően bővült. Mintegy 5 milliárd forintot (20 millió eurót) invesztáltak 2003 vége óta: bővítettek Veszprémben, üzemet építettek Hajdúnánáson, jórészt hitelből. Ennek mintegy 10 százalékára állami pénzt kaptak, részben vissza nem térítendő beruházási támogatás formájában (veszprémi felhasználásra 100 millió forintot, hajdúnánásira 350 millió forintot nyertek el). A Hajdúnánáson felvett munkatársak képzésére további 180 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak. A kutató szerint nincs ok arra, hogy a beszállítói piacot különleges szegmensként kezeljék. „Ha általában véve kedvezőtlen a gazdasági környezet, és ezt a beszállítókra vonatkozó speciális programokkal próbáljuk ellensúlyozni, az nem vezet sehová” – húzza alá Antalóczy Katalin. Ha viszont jó az általános gazdasági környezet, akkor érdemes lehet kisebb finomításokkal segíteni a beszállítókat. Hiába fektetünk pénzt és energiát például abba, hogy legyen megfelelő számú, jól képzett és idegen nyelveket beszélő szakmunkásgárda, ha magasabbak a bérterhek, mint a környező országokban, akkor a beszállítók kiválasztásánál az olcsóbb külföldi pályázók fognak nyerni.