Világszerte csak kismértékben javult a foglalkoztatási helyzet, dacára a tavalyi erőteljes, 5 százalékos világgazdasági növekedésnek – derül ki a az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) tanulmányából, amelynek közzétételét az eheti, Budapesten megrendezett európai regionális ülés elé időzítettek. Ezek szerint a globális munkanélküliség a megelőző évi 6,3 százalékról tavaly 6,1 százalékra mérséklődött, s 184,7 millió embert érintett (lásd a grafikont). A csökkenés annyiban mégis jelentős, hogy az elmúlt tíz évben mindössze másodszor fordult elő ilyen irányú éves elmozdulás, mindig növekedést regisztráltak. 
A huszonöt tagúra bővült Európai Unióban ugyan a nemzetközi átlagot jóval meghaladó mértékű, 9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, de az ILO joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy ez a mutató csak nagyon hozzávetőlegesen, esetleg éppen fordítottan jelzi egy-egy társadalom jóléti vagy megélhetési szintjét. A fejlődő világban, ahol nem működik a szociális háló, a legtöbb ember egyszerűen nem engedheti meg magának a munkanélküliséget – ezekben az országokban tehát legalább annyira fontos megnézni, hogy a dolgozókat milyen körülmények között foglalkoztatják. Ebből a szempontból pedig megdöbbentő adat, hogy a világ több mint 2,8 milliárd dolgozójának csaknem a fele napi 2 dollárnál kevesebből él meg a családjával.
Bár még csak februárnál tartunk, nem valószínű, hogy az idén tovább javulna a nemzetközi foglalkoztatottság. A decemberi ázsiai pusztító szökőár nyomán ugyanis Sri Lankán 400 ezer, Indonéziában 600 ezer ember veszítheti el elsődleges megélhetési forrását. A katasztrófa nyomán az előbbi ország leginkább érintett térségeiben a tavalyi átlagos 9,2 százalékról 20, az utóbbiban 6,2 százalékról 30 százalék fölé ugorhat a munkanélküliségi ráta.
A világnak egyre inkább szembe kell néznie az AIDS munkaerő-piaci következményeivel is – olvasható az ILO-tanulmányban. Az idén előreláthatólag 3,2 millió, munkaképes korban lévő ember halálában játszik szerepet ez a betegség, amelyet ha nem sikerül megfékezni, tíz év alatt már 74 millió életet követelhet – kétharmad részben Afrikából. A becslések szerint azokban az országokban, amelyekben a HIV-fertőzöttség nagyobb mértékben kimutatható, 1992 és 2002 között évi átlagban 0,2 százalékponttal mérséklődött a GDP növekedése.
